Veszélyes öregkor

Az európai társadalmak öregedése a jövőben veszélybe sodorja az Európai Unió tagállamainak nyugdíjrendszereit – erről szólt a május 5-i EU-s pénzügyminiszterek találkozója Brüsszelben. „Nem csupán a gazdasági válsággal küzdünk, de kihívást jelent Európa elöregedése, valamint szükség van a nyugdíj-, valamint a társadalombiztosítási rendszerek reformjára is” – mondta az ülésen Miroslav Kalousek cseh pénzügyminiszter az EUobserver internetes portál tudósítása szerint.

Mindezek után Joaquin Almunia az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa elmondta, hogy az EU elnökséget júliustól fél évig betöltő Svédország biztosította, hogy kiemelt fontosságú ügyként fogják kezelni a kérdést.

Az oldal szerint az Európai Bizottság 2009-es korjelentése arra figyelmeztet, hogy ha nem sikerül strukturális változásokat végrehajtani, akkor kialakulhat egy generációk közötti konfliktus.

A generációs konfliktus mellett azonban problémát jelenthet a jövőben a szociális ellátórendszerek generálta konfliktus is. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2009-es munkanélküliségi ráta 9,4 százalékról 2010-re 10,9 százalékra fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy egy év múlva nagyságrendileg 45 millió ember lesz munka nélkül az Európai Unióban.

Keleten nagyobb baj lehet

Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági válságnak jobban kitett, amúgy is szerényebb anyagi potenciállal rendelkező kelet-közép-európai államok társadalmaira leselkednek a nagyobb veszélyek. Nem csupán a korosztályok és társadalmi osztályok közötti türelmetlenség fog várhatóan növekedni, hanem az interetnikai konfliktusok is. Magyarországon a végletekig feszített cigány-nem cigány kérdés így is robbanásveszélyes állapotban van – sőt, van, aki szerint a cigánybomba már felrobbant –, s a helyzet nagyon hasonló a román társadalomban is (figyelmeztető jel, hogy a legújabb felmérések szerint a román, fasiszta szellemiségű szélsőjobboldal újra jócskán a parlamenti küszöb fölött tudja maga mögött a társadalom szimpátiáját), valamint a még nagyjából kitartó jó hangulat ellenére Szlovákiában sem minden nyugodt. A Kárpát-medence politikai rendszerei ugyanakkor nem biztos, hogy annyira stabilak, hogy a különböző szélsőséges megnyilatkozások kezelésére képes legyen, s nem akarja amatőr módon a szőnyeg alá söpörni a problémákat.

A munkanélküliség növekedése tovább erősíti az elöregedés hatását, jelesül az európai szociális ellátórendszerek – benne a magyarral – hatványozottan veszélyben vannak. Csütörtökön ülnek össze a Bizottság, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői képviselője a cseh, a spanyol és a svéd pénzügyminiszterrel tárgyalni a lehetséges megoldásokról, azonban – ahogy az EUobserver írja – kétséges, hogy mit tudnak elérni. Erről a cseh pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy várakozásai szerint sikerül kidolgozni a lehetséges megoldások kereteit.

Vizsgázik a közösség

A helyzet súlyát jelzi, hogy komolyabb vita nélkül fogadtak el egy átfogónak értékelt listát, amely a csütörtöki tennivalókat tartalmazza. E szerint megegyezésre kell jutni – többek között – a biztosító társaságok új szabályozását illetően, a hitelintézetekkel, az elektronikus pénzátutalással, valamint az EU-tagállamok közötti kifizetésekkel kapcsolatban.

A csütörtöki találkozó azért lesz fontos, mert félig-meddig az Unió erőpróbája is lesz: meg kell mutatni, hogy ha máskor nehezen is, de vészhelyzetben képes hatékony lépéseket tenni a megoldások felé, elfogadva azt, hogy a közösségi érdek ezúttal valóban tagállami érdek is egyben. Első lépés tehát az, hogy az uniós intézmények, illetve érdekvédelmi szervezetek konszenzust tudjanak kialakítani – s erre most látszik is némi esély. Ennek sikeressége azért fegyvertény lenne az Unió szempontjából, még akkor is, ha tudjuk, hogy a döntéshozatali mechanizmusok „vészhelyzeten kívül” ugyanolyan körülményesek, lassúak és értékrendjüket tekintve zavarosak maradnak, mint amilyenek eddig voltak.

Fegyvertény ide vagy oda, a neheze csak a találkozó után jön, amikor már nem csak egy „szűk” találkozón kell kompromisszumot kötni, hanem mind a 27 tagállamnak tetsző megoldást kell letenni az asztalra. Másként fogalmazva: a programot kérdéses, hogy fogja-e támogatni a közösség. Nem tudjuk például, hogy mennyire sikerül (ha egyáltalán sikerül) kialakítani egy olyan reformtervezetet, amely mind a módosabb nyugati, valamint a szegényebb keleti tagállamok számára is tartható és kivitelezhető.

Egyelőre azonban egy napig most Prága lesz az EU közepe.