Magyarországon gazdasági válság van. A különböző politikai erők és elemzők megegyeznek abban, hogy a nehéz helyzetben lévő országot minél előbb növekedési pályára kell állítani. Hazánkban jelentős a gazdasági teljesítmény visszaesése, emellett hatalmas az államháztartás hiánya és óriási az államadósság mértéke. Mindezt tetézi az egyre növekvő munkanélküliség.

A pénzügyi válság reálgazdasági hatásai egyre erőteljesebben érezhetők szerte a világban. A gazdasági növekedés minden régióban jelentősen lassul, és a fejlett országok többségében visszaesés várható. A globális lassulás azt eredményezi, hogy a világkereskedelem – elemzők szerint – 5-11 százalékkal esik vissza 2009-ben. Az infláció mindenütt mérsékelt marad, sőt, egyes országokban még defláció is várható.

Egy erőteljesen sújtott régió

A kelet-közép európai és balti EU-tagállamokat fokozottan érintik a nemzetközi válság negatív növekedési és munkaerő-piaci hatásai. Az exportpiacok beszűkülését és a feldolgozóipar értékesítési piacainak zsugorodását a régió valamennyi országa megérzi.

Kivétel nélkül mindegyik országban csökken a gazdaság teljesítménye. Szlovákia, Lengyelország és Bulgária gazdasága kisebb, míg a balti államokban 10 százalék közeli (vagy még azt is meghaladó) mértékben csökken a GDP reálértéke.

A lengyel gazdaság idén 1,4 százalékkal eshet vissza, hogy jövőre 0,8 százalékkal bővüljön. Szlovákia 2,6 százalékkal zsugorodhat idén, amit jövőre minimális, 0,7 százalékos fellendülés követhet. Csehország GDP-je idén 2,7 százalékos visszaesést szenvedhet el, jövőre pedig marginális, 0,3 százalékos expanzió jöhet. Ezekkel szemben Magyarország GDP-je az idénre várt 6,3 százalék után további 0,3 százalékkal apadhat jövőre.

A balti országok azonban még rosszabbul járnak: mindegyiküknél 10 százalék körüli lesz a visszaesés, Lettországban pedig 13-15 százalékkal kalkulálnak. A hatalmas nehézségek mellett azonban le kell szögezni, hogy gazdasági összeomlásra a régió egyetlen országában sem kell számítani.

Hiány, államadósság

A lengyel hiány valószínűleg 3-5, a cseh és a szlovák hiány egyaránt 4 százalékos lehet idén. Magyarországnak a legfrissebb brüsszeli jelentés 3,4 százalékos hiányt jósol. A balti államok ebben a mutatóban is rosszul muzsikálnak: Lettországban például 7 százalékos államháztartási hiányt várnak.

Lengyelországban a GDP 50 százalékára, Csehországban 29 százalékára, míg Szlovákiában 30 százalékára nőhet idén az államadósság. Magyarország ebben a mutatóban sem áll fényesen, mert hazánk GDP-arányos államadóssága 81 százalék környékére ugorhat az év végére. A balti országok hagyományosan jól állnak e tekintetben, még a legrosszabbul álló Litvánia adósságállománya is 20 százalék körül mozog.

Ehhez az adathoz azonban a következő magyarázat szükséges: önmagában nem baj az államadósság hatalmas mértéke (pl. Belgiumban és Görögországban is meghaladja a GDP 100 százalékát), azonban az már gond, ha a felvett hiteleket felélik és nem fektetik be a jövőbe - Magyarországon azonban az előbbi történt és ez az igazi probléma.

Munkanélküliség

A munkanélküliek száma a válság előtti szint háromszorosára is felszökhet a régióban. A tavalyi 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta Magyarországon idén 9,5 százalékra, jövőre pedig 11,2 százalékra kúszik fel Brüsszel legfrissebb prognózisa szerint.

Lengyelországban 13 százalék körüli, Csehországban 8, Szlovákiában körülbelül 11 százalék lesz a munkanélküliség. A balti államokban lesz – Spanyolországot nem számítva – a legmagasabb ez a mutató egész Európában: várhatóan 13-15 százalékot „produkálnak” majd.

Hol a helyünk?

Összefoglalva: Magyarország makromutatói nagyon gyengék, de még régiós összevetésben sem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy mi lennénk minden mutatóban a legrosszabbak.

A pesszimista tételt elemzők szerint az erősítheti, ha nem a visegrádi országokkal, hanem az egyre súlyosabb helyzetbe sodródó balti államokkal tartunk együtt.
A befektetők a régiós országok többségét mind pénzügyi stabilitási, mind reálgazdasági szempontból sérülékenynek tartják annak ellenére, hogy az országok az Európai Unió tagságának előnyeit élvezik. Pár hónap alatt mélybe kerültek a makromutatók, ráadásul valamennyi országban szinte hónapról-hónapra felül kell írni a prognózisokat, amelyek egyre rosszabb teljesítményt vetítenek előre. A régiós országokban hasonló problémákat okozott a válság, ám az ellenálló-képességük teljesen más.

A környező országok közül Szlovákia helyzete kivételes, mivel az idén belépett az eurózónába. A közös európai fizetőeszköz bevezetése jelentős segítséget nyújtott az országnak a globális válság viszontagságai ellen: a közös pénz átvétele miatt már nem kellett félni a devizagyengüléstől. A hozamszintek is mérsékeltek maradtak, a befektetők az euróövezet védettsége miatt más kategóriaként kezelik az országot, mint a régiós szomszédokat.

Csehország a saját nemzeti deviza ellenére a régió legbiztonságosabb országa. A cseh korona egyedüliként a régióban az év elejéhez képest még erősödni is tudott, a hozamok mérsékeltek maradtak, CDS-felárai pedig még pár eurózónában lévő országét is alulmúlják. Csehország legnagyobb előnye, hogy nincs rászorulva külső finanszírozásra, a nettó külső adóssága negatív, vagyis inkább finanszíroz. Az államadósság GDP-arányos szintje alacsony, 30 százalék körüli, és a magánszektorra sem volt jellemző a durva eladósodás. Az alacsony kamatok miatt, szinte elenyésző a devizahitelek aránya, így az árfolyamkockázat mérsékelt.

Lengyelország sebezhetőség szempontjából valahol Magyarország és Csehország között van, de azért inkább közelebb az utóbbihoz. Az államadósság magasabb, mint a cseheknél, de elmarad hozzánk képest, és a magánszektorra is ez jellemző. (A devizahitelek aránya a teljes hitelállományon belül 30 százalék körül van, míg nálunk ez az arány majdnem 70 százalék.)

Az egyik leglátványosabb válsághatás Lengyelországban, hogy a munkanélküliségi ráta megugrott. A munkanélküliségre kedvezőtlen hatással lehet, hogy Nagy-Britanniából rengeteg lengyel tér haza, mivel a szigetországban a válság miatt gyakorlatilag nem lehet állást találni.