Veszélyben a turistaparadicsom

A felfedezés, amely megduplázza az ismert kétéltűfajok számát a szigeten remekül ábrázolja, hogy mennyire alábecsülték a természet gazdagságát. A szigetországban főként a természeti kincsek miatt virágzik a turizmus; az iparágazat évente csaknem 390 millió dollárt termel.

Azonban a hónapok óta tartó politikai és társadalmi instabilitás utcai tüntetésekben robbant ki és végül kormányváltást eredményezett, ezzel veszélybe került a természetvédelem területén elért siker. További komoly gondokat okoz, hogy a belpolitikai viszályok nyomán fellendült a az illegális vadkereskedelem és a csempészet.

A gazdasági nyomás és a kontroll hiánya a fakitermelés területén is látható. "A politikai helyzet bizonytalansága lehetővé teszi, hogy a nemzeti parkokban is vágjanak ki fákat, így a tervezett természetvédelmi park-hálózat kiépítése is lehetetlenné válik."- állítja David Vieites, a Spanyol Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója egy közleményben.

Még számtalan faj maradt rejtve

A világ negyedik legnagyobb szigete az olyan egzotikus teremtményeiről híres, mint például a gyűrűsfarkú maki, vagy a különféle mérgező békák. A Madagaszkáron élő emlősök körülbelül 80 százaléka nem található meg sehol máshol a Földön, míg a korábban ismert kétszáztizenhét kétéltűfaj közül, egy kivétellel, mindegyiket őshonosnak tartják a tudósok.

"Az emberek azt gondolják, hogy tudjuk hány növény és állat él a bolygón"- mondja Miguel Vences a Braunschweig-i Egyetem professzora, – "de a felfedezések még csak most kezdődnek el igazán. A földi életformák túlnyomó többsége még mindig a tudomány általi felismerésre vár."

Az ember mindent tönkretesz

Az egyre jobban terjeszkedő emberi követelések, és az évtizedekig tartó féktelen rombolás a madagaszkári esőerdő 80 százalékát elpusztította mára, fajok százait sodorva ezzel végveszélybe, mondja Vences.

A tanulmány, amelyet a Spanyol Kutatási Főtanács (CSIC) végzett, és a Nemzeti Tudományos Akadémia lapjának májusi számában jelent meg, százhuszonkilenc és kétszázhuszonegy közé becsüli a talált békafajok számát, és ha ez az eredmény kivetíthető az egész világra, globálisan is megduplázódhat a kétéltűek száma. Azonban az új fajoknak közel negyedét nem találták még meg olyan helyen, amely nem tartozik valamelyik természetvédelmi területhez.

Madagaszkár nagyjából százhatvan millió évvel ezelőtt szakadt le Afrikáról, így a helyi flóra és fauna elkülönülve fejlődhetett. A szigeteken élő fajok élettere meglehetősen behatárolt, nagy többségük csak az évezredek során megszokott környezetben képes életben maradni, ezért a védelmük kiemelten fontos.