A legolcsóbb olimpiai pályázat

A NOB-testületet vezető Naval el-Mutavakel, a 400 méteres gátfutás 1984-es ötkarikás bajnoka - az első nő, aki muszlimként állhatott dobogóra olimpián - valamennyi helyszínen kiválónak nevezte a meglévő sportinfrastruktúrát.

Időrendben haladva a 4,8 milliárd dolláros költségvetéssel számoló Chicagóban Barack Obama amerikai elnök videóüzenetben próbálta meggyőzni a bizottságot, majd a 4,4 milliárdért rendező Tokióban Taro Aszo japán miniszterelnök "garantált mindent, amit a NOB kér". Luiz Ingacio Lula brazil államfő szerint bár a büdzsé 14,4 milliárdra rúg, országa "mindenki másnál jobban rászolgált a lebonyolításra", míg az 5,6 milliárdot elkülönítő Madridban János Károly király kampányolt.

Bár a NOB-nál hivatalosan nincs rotációs rendszer, 1948 (London) és 1952 (Helsinki) óta nem volt egymás után két európai város a házigazda. Három év múlva London ad otthont a seregszemlének, ami csökkenteni látszik a spanyolok esélyeit.

Tokió mellett az alacsony költségvetés szól, míg Chicago a média gazdasági nyomására is épít. Az amerikai NBC tévétársaság ugyanis 1,2 milliárd dollárt fizet a 2012-es játékok közvetítéséért, és csak akkor hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni, ha négy évvel később az Egyesült Államokban kerül sor az olimpiára.

A NOB szemlebizottsága szeptember 2-án hozza nyilvánosságra az értékelő jelentést, amely alapján a 107 tag október 2-án, Koppenhágában határoznak a 2016-os helyszínről.

A pályázók közül eddig egyedül Tokió rendezett már nyári olimpiát, mégpedig 1964-ben. Az Egyesült Államokban három város is volt házigazda, St. Louis 1904-ben, Los Angeles 1932-ben és 1984-ben, Atlanta pedig 1996-ban. Spanyol földön eddig egy ízben, 1992-ben bonyolítottak le olimpiát, a vendéglátó Barcelona volt. Brazília - és egész Dél-Amerika - még nem adott otthont nyári játékoknak.