MTA: Így nem lehet eredményeket elérni

Ismertetése szerint három tematikájában szorosan összefüggő konferencián vett részt a közelmúltban Prágában: két tanácskozásnak meghívott, a harmadik konferenciának pedig főelőadója volt. Az első konferencia a kutatási infrastruktúra problémájával, a második a regionalitás kérdésével a kutatásokban, a harmadik pedig a tehetséggel, a képzéssel foglalkozott.

"Az egyik szomorú következtetésem, hogy minden ország gondolkodik, új ötleteket keres és keményen lobbizik. Magyarországot ebből a szempontból sereghajtónak érzem: nincsenek ötletek, s nem tartom megfelelőnek a magyar tudománydiplomáciát sem az európai szervezetekben, így sok mindenről lemaradunk" - magyarázta Kroó Norbert.

Hozzátette: uniós tagságunk előtt "mi voltunk a kedves törekvők, akiket támogatni kell. Azóta versenytársakká váltunk, akiknek keményen meg kell küzdeni minden fillérért. Ezt nap mint nap látom, szükség van bizonyos lobbikra, bebizonyítandó, hogy a pénzek jó helyre mennek".

Mint kifejtette, a másik tanulság, hogy a fejlettebb országok, elsősorban a svédek, finnek, norvégok a válságra hivatkozva igen jelentős mértékben megemelték a K+F ráfordításokat.

"Svédországban például 30 milliárd koronáról 35 milliárdra emelték a K+F ráfordításokat, vagy vegyük Finnországot, amely jelenleg a GDP közel 4 százalékát fordítja erre a célra. A Szovjetunió összeomlása után a finnek ugyanolyan nehéz helyzetbe kerültek, mint mi. Óriási volt az infláció és a munkanélküliség, nyögött a finn társadalom, de konszenzust alakítottak ki abban, hogy két területnek - a kutatásnak és az oktatásnak kell prioritást biztosítani a fejlesztésekben. Megtették, s a finnek ma ott tartanak, ahol tartanak. A Nokiának például annyi kutatója van, mint a teljes magyar kutatói gárda" - sorolta az MTA alelnöke.

Hozzátette: "vannak példák, amelyek mutatják, hogy mit kell tenni, de úgy látom, hogy nem, vagy csak nagyon lassan tanulunk".

Kroó Norbert kitért Fotisz Kafatosz, az Európai Kutatási Tanács elnöke, a londoni Imperial College professzora által készített felmérésre, amelyben a nemzeti K+F ráfordítások és az unió tudományos pályázatain való szereplés közötti összefüggéseket vizsgálta.

"Azt találta, hogy nem túl nagy szórással egyenes az összefüggés, tehát minél több a hazai kutatás-fejlesztési ráfordítás, arányosan annál jobban szerepelnek az országok a pályázatokon."

Az MTA alelnöke rámutatott arra, Magyarország kivételt képez, mert bár nagyon alacsony a K+F ráfordítás, "minden nyomorúságunk ellenére" jó a tudományos teljesítmény.

"Ez azonban nem lehet a tudománypolitika része, mert ha minden marad a régiben, annak tragikus következményei lesznek, egy százalék alatti K+F ráfordítással nem lehet hosszú távon versenyképesnek maradni" - hangsúlyozta Kroó Norbert, aki egy pozitív dolgot azért érez idehaza.

"Ez a NEKIFUT projekt (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv), amely első lépésként felméri a magyar kutatás mögött álló infrastruktúrát, majd kiválasztja azokat, amelyeknek stratégiai jelentősége van és javaslatot tesz arra, hogy ezeket már a jövő évtől hogyan kellene finanszírozni" - magyarázta az MTA alelnöke.

Mint megjegyezte, néhány hónappal ezelőtt ígéret volt a jövő évi finanszírozásra a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal keretéből. Félő azonban, hogy az adott gazdasági helyzetben ez a projekt veszélybe kerül.

"A NEKIFUT projektet tovább folytatjuk, s még jobban odafigyelünk, hogy rendben menjenek a dolgok. Őszintén remélem, hogy a döntéshozók is ugyanezt teszik" - hangsúlyozta Kroó Norbert.