21 nap múlva...

Az Európai Unió országaiban június 4-e és 7-e között választják meg az EP új tagjait a következő öt évre, a tagállamok saját maguk választhattak a négy nap közül. Sólyom László köztársasági elnök március 26-án tűzte ki a magyarországi európai parlamenti választást június 7-ére, vasárnapra. 
    
Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, az első magyar EP-választást még abban az évben, június 13-án tartották. 
    
Magyarország a júniusi választás után 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező testületbe, ez kettővel kevesebb, mint a jelenlegi számuk. 
    
Az Európai Unió minden tagállama maga dönthet arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A magyar választási rendszerben pártlistákra szavazhatnak a magyar állampolgárok és (kérelemre) más uniós tagállamok polgárai is voksolhatnak ezekre, ha van magyarországi lakhelyük. Ugyanígy egy másik tagországban élő magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson, ám mindenki csak egy országban élhet választójogával. A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó választópolgárok a magyar külképviseleteken adhatják le szavazatukat. 
    
A választáson az a párt vagy pártszövetség állíthatott listát, amely legalább húszezer hitelesített ajánlószelvényt összegyűjtött. A szavazólapon a pártok sorrendjét sorsolással döntötte el az OVB: első helyen a Fidesz-KDNP közös lista szerepel majd, ezt az SZDSZ, az MCF Roma Összefogás Párt, a Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt), az MSZP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP) közös listája követi, és az MDF listája zárja.
    
A szavazólapon szerepel a pártok emblémája, a karika, amelynek beikszelésével a szavazat elhelyezhető, a párt bíróságon bejegyzett neve és rövidítése, valamint a 22 (vagy annál kevesebb) jelölt neve. A szavazólapon egymás mellett szerepel a nyolc pártlista, így a szavazólap széles lesz: mintegy másfél fekvő A4-es papír méretű. A boríték mérete azonban változatlan lesz, így a szavazólapot legalább háromszor kell összehajtani, hogy beleférjen. A szavazólapokat biztonsági elemekkel látják el, így azokat szabad szemmel nem látható uv-festékkel, valamint mikroírással jelölik meg.
    
Az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az európai parlamenti választáson induló pártok mennyit költhetnek a kampányukra. Az EP-választási kampányhoz állami költségvetési támogatást nem kapnak a pártok, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, mennyit költenek jelöltjeik, illetve pártjuk népszerűsítésére. 
    
A voksoláson Magyarország egyetlen választókerületnek számít, így csak országos pártlistákra lehet szavazni, csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat öt százalékát. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában osztják szét a választáson listát állító  
pártok között. 
    
Június 7-én az ország 11 ezer szavazókörében adhatja le voksát a mintegy 8 millió választópolgár, a szavazókörök reggel 6 és este 7 óra között lesznek nyitva, a szavazás előtti nap 0 órától kampánycsend lesz. Az előzetes tájékoztató eredményeket csak este 10 óra után kezdi közölni az Országos Választási Iroda, mert meg kell várnia, amíg minden uniós szavazókört bezárnak. 
    
A választás lebonyolítására az Országgyűlés 4,1 milliárd forintot szán. A választással kapcsolatos információk, a jelöltek bemutatkozásai és a szükséges nyomtatványok elérhetők a választási iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu oldalon.