A testület 2007 februárjában alkotmányellenesnek találta és ezért eltörölte a választási törvénynek azt a rendelkezését, amely a választásokat megelőző nyolcnapos időszakra moratóriumot írt elő a közvélemény-kutatási adatok közzétételére.
    
A korábbi szabályozást az Alkotmánybíróság azt követően semmisítette meg, hogy egy indítványozó megtámadta a törvénynek ezt a rendelkezését. 
    
A határozat indoklása szerint más a célja a kampánynak és más a közvélemény-kutatásnak: míg a kampány kifejezetten a választópolgári akarat formálására, a meggyőződés befolyásolására irányul, addig ilyen közvetlen célja a közvélemény-kutatási eredmények közzétételének nincs. A közvélemény-kutatás főként a tájékoztatást  
szolgálja. 
    
Az eljárás során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közvélemény-kutatás közzétételének tilalma valóban korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, valamint szoros összefüggésben áll a demokratikus közvélemény kialakulásához elengedhetetlen információszabadság alapjogával, a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is. 
    
Az Alkotmánybíróság szerint a véleménynyilvánítási és a sajtószabadság, illetve az információszabadság ilyen módon történő korlátozása nem fogadható el, még akkor sem, ha elismerik, hogy a közvélemény-kutatási adatok hatnak a választói magatartásra. 
    
Megjegyezték: bár a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali korlátozásának célja a választások zavartalan lebonyolítása, és ez legitim cél, a nyolc napig tartó tilalom nincs arányban az elérni kívánt céllal. 
    
Vagyis a rendelkezés nem szükségtelenül, de aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, így alkotmánysértő. A testület megsemmisítette a választási eljárási törvény ezen szakaszát.
    
A döntés nyomán a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára - mint jogintézményre - a kampánycsend szabályai az irányadók. E szerint a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tilos kampányt folytatni. Kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen "a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton." 
    
A kampánycsend a szavazókörök bezárásáig, vasárnap este 7 óráig tart, az EP-választás előzetes eredményeit azonban csak este 10 óra után kezdi közölni az Országos Választási Iroda (OVI). Az EP-választásnál ugyanis az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Lengyelországban és a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken azonban magyarországi idő szerint csak este 10 órakor fejeződik be a voksolás. 
    
Ezért, bár a szavazóköröket Magyarországon már este 7 órakor bezárják és elkezdik összeszámolni a voksokat, az OVI csak este 10 óra után kezdi közzétenni internetes oldalán (www.valasztas.hu) az EP-választás előzetes tájékoztató adatait. 
    
A szavazókörök bezárása és az előzetes eredmények nyilvánosságra hozatala közötti háromórás időben azonban a különböző közvélemény-kutató cégek exit poll és más politikai tartalmú felmérésének adatai közölhetőek.