Az LMP az egész politikát megváltoztatná

A vidék élhetőbbé tétele, az európai szociális vívmányok megőrzése, a globális pénzpiaci mozgások ellenőrizhetővé (és megadóztathatóvá) tétele mellett a lényeges szempontok között említette, hogy a dolgozók, ne pedig a működő tőke érdekeit képviseljék a döntéshozatalban részt vevők.

Rámutatott: az LMP gondolatvilága, eszmerendszere leginkább az európai zöld pártokéval rokonítható, akárcsak indulásuk, hiszen alulról szerveződő, bázisdemokrata közösségből jött létre a szervezet.

Ezért is tartozik legfontosabb céljaik közé a közvélemény minél szélesebb körű bevonása a döntéshozatalba, hiszen "nincsen felelős gazdaságpolitika társadalompolitika, ez pedig részvételi demokrácia nélkül" - mondta.

Megjegyezte: az LMP magán kezdte a részvételi demokrácia fejlesztését, hiszen a szervezetnek nem egyszemélyi, hanem - a 13 tagú választmány képében - közösségi vezetése van, ebbe a testületbe pedig közvetlenül a tagok jelölésével és közvetlen megválasztásával lehet bekerülni.

Szabó Tímea megemlítette, többek között a helyi referendumok szabályain enyhítenének, eltörölve, de legalábbis jelentősen csökkentve az érvényességi küszöböt. Merthogy - mondta - Magyarországon ma negyven százalék alatti részvétel mellett meg lehet választani egy nagyváros polgármesterét, miközben egy iskolabezárás vagy egy környezetszennyező beruházás "megtorpedózásához" a helyiek többségének az urnákhoz kell járulnia, úgy, hogy az esetek döntő többségében nem kapnak megfelelő, kiegyensúlyozott információt az ügyről.

"Elfogadhatatlan, ahogyan a közvéleményt ma száműzik a döntéshozatalból" - tette hozzá, megemlítve: már korábban az Alkotmánybírósághoz fordultak amiatt, hogy az önkormányzati ülésekről, a szerződő cégek érdekeire hivatkozva, ki lehet zárni a polgárokat.

Szintén problémásnak nevezte az Európai Unió (EU) működésének új kereteket adó lisszaboni szerződés elfogadásának módját, mondván, az itthoni képviselők is csupán órákkal a szavazás előtt kapták meg az anyagot, másrészt igazából nem is nekik, hanem a tagállamok választásra jogosult polgárainak kellene jóváhagyniuk ilyen jelentőségű dokumentumot.

Nem elfogadásának módja, hanem tartalma miatt kezdeményeznék Magyarország EU-csatlakozási szerződésének újratárgyalását, ha másként nem sikerül elérniük, hogy módosítsák a korábbi tagállamok polgárai számára az újonnan belépett államokra vonatkozóan kiszabott, a közeljövőben lejáró termőföld-vásárlási moratóriumot.

"Az ok, amiért az intézkedést hét éve meghirdették, az a nyugat- és a közép-európai termőföldek ára közti óriási különbség volt, ami ma ugyanúgy fennáll" - érvelt az MTI-nek nyilatkozva az LMP listavezetője.

Szabó Tímea szerint ezért - első menetben - élni kell az unió adta azon lehetőséggel, hogy három esztendővel meghosszabbítsák ezt a korlátozást. Utalt arra: Lengyelországnak sikerült 2016-ig időt nyernie ezen a téren; hozzátette: semmilyen uniós szabály nem rendeli a termőföldet a javak szabad áramlásáról szóló rendelkezések alá, így a moratórium fenntartása semmiféle tilalom alá nem esik.

Elmondta azt is: az LMP már készül a parlamenti és az önkormányzati választásokra, ezért megkezdte tavaly októberben közzétett átfogó cselekvési programjának az eddiginél részletesebb kidolgozását.