Ez abban az esetben valósítható meg, ha a "közpolitika" váltja fel a pártpolitikát. Előbbit az különbözteti meg az utóbbitól, hogy rendelkezik szakmai tartalommal - közölte az MDF európai parlamenti (EP) listájának vezetője az egri főiskolán megtartott hallgatói fórumon.

Mindez azért sürgető, mert a XXI. század első évtizedét véglegesen elvesztette Magyarország a felzárkózás szempontjából. Nem csupán Nyugat-Európához, hanem az uniós taggá váló, volt szocialista országokhoz képest is - tette hozzá a közgazdász politikus.

Bokros Lajos a jelenlegi gazdasági válság kezelésének lehetséges módja kapcsán úgy fogalmazott, hogy "Magyarország ellőtte a puskaporát, amikor nem volt háború".

Ez azt jelenti, hogy 2002 és 2006 között, vagyis akkor élt az állami, mesterséges keresletbővítés eszközével, amikor erre nem volt szükség. Ráadásul mindennek nyomán nyakig eladósodott az állam, és az államadósság mértéke az év végére meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 80 százalékát.

Ezáltal olyan helyzetbe lavíroztuk magunkat, hogy a jelenlegi krízis idején az ország nem folytathat úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát. Vagyis nincsenek meg a forrásai ahhoz, hogy más országokhoz hasonlóan a többi között állami túlköltekezéssel, az alapkamat csökkentésével élénkítse a keresletcsökkenéstől szenvedő gazdaságot.

Sőt, ezzel szemben megszorító intézkedések bevezetése vált szükségessé - fűzte hozzá.

Mindezt súlyosbítja a "féloldalas" gazdasági rendszerváltás. Vagyis miközben 1998-ra kialakult egy egészséges vállalati struktúra és világszínvonalon működni képes szolgáltatói szektor és feldolgozóipar, a költségvetési szféra reformja "megállt az államháztartás kapujában".

Vagyis egyre több pénzt költünk az egyre rosszabbul működő állami közszolgáltatásokra, például a túlburjánzott önkormányzati rendszerben testet öltő közigazgatásra. Példaként említette, hogy a hasonló lélekszámú Svédországban mindössze 260 önkormányzat működik, miközben nálunk csaknem 3200.

Az állami újraelosztás és adók magas mértéke pedig rátelepszik a vállalati szektorra is, és rontja az ország gazdasági teljesítményét - elemezte a helyzetet Bokros Lajos.

Mindez oda vezetett, hogy a krízis körülményei között senki nem vásárolta az államadósság refinanszírozására szolgáló magyar állampapírokat; ebben a helyzetben fordult a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz.

A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az adócsökkentés nem egyenlő az adóreformmal. Az elsősorban úgy valósítható meg - folytatta -, ha kiszélesedik az adófizetők köre, és például kétszer annyian, de egyenként kevesebb adót fizetnek.

Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar adórendszer annál is inkább versenyhátrányt jelent, mert a környező országokban egykulcsos adórendszert működtetnek. Romániában 16, Csehországban a jövő év elejétől 15, Szlovákiában pedig 19 százalékos az egységes adókulcs.

Utóbbi ország egyéb reformok mellett részben ennek köszönheti, hogy miközben 1998-ban hazánkban 20-30 százalékkal magasabb volt az egy főre jutó GDP, Szlovákia mára ebben a tekintetben is elhagyta Magyarországot - mondta Bokros Lajos.