Fernando Rozzi, a párizsi Centre National de la Recherche Scientifique antropológusa olyan csontot tárt a nyilvánosság elé, amely felizzít régi vitát: miért halt ki a neandervölgyi ember? Rozzi szerint azért, mert a modern ember vadászott rá - és meg is ette.

A Homo sapiens és a neandervölgyi egymástól függetlenül fejlődött ki afrikai ősökből. A neandervölgyi mintegy 250.000 évvel ezelőtt Európában, míg a Homo sapiens Afrikában alakult ki. Mintegy 28.000 évvel ezelőtt a neandervölgyi azonban eltűnt a színről - pont akkor, amikor a Homo sapiens Afrikából kivándorolva elkezdett terjeszkedni Európában.
Ez persze számos kérdést vet fel, kezdve attól, hogy voltaképpen mi is történt. Vajon a modern ember fokozatosan kiszorította a neandervölgyit? Vagy még vadászott is rá, és ezzel kiirtotta? És vajon közösült-e vele?

Lehetséges, hogy Fernando Rozzi a neandervölgyi gyermek állkapocscsontján felfedezett kőkésnyomokkal a modern ember első emberölését tárta fel. A lelet a délnyugat-francia Les Rois barlangból került elő. A 28.000-30.000 éves csontokat eddig Homo sapiens maradványoknak vélték. Egy állkapocscsont azonban neandervölgyi gyermeké volt - írta Rozzi a Journal of Anthropological Science című szaklapban. Több vonása utalt ugyanis neandervölgyire, nem pedig modern emberre.

A kutatókat leginkább az lepte meg, hogy a csonton vágásnyomok látszottak, olyanok, mint amilyeneket állati csontokon látni, miután tűzkővel eltávolították róluk a húst. A leletnek három lehetséges magyarázata van:

- a neandervölgyi gyermeket a barlang emberei megették vagy koponyája trófeaként szolgált;

- az állkapocscsont egy mindkét faj vonásait magában hordozó emberé volt - ez esetben ez lenne az első utalás arra, hogy szexuális kapcsolat létesült a Homo sapiens és a neandervölgyi között;

- a barlanglakók a modern ember primitív külső vonásait hordozó csoportot alkothattak, ami a kőkori ember változatosabb külsejére utalhat.

Rozzi azonban a legvéresebb verziót tartja a legvalószínűbbnek. "A neandervölgyiek erőszakos végét mi okoztuk, sőt olykor megettük őket" - mondta a kutató a The Guardian brit lapnak.

Vannak azonban, akik nem osztják véleményét. Francesco d'Errico, az Institut de Préhistoire et de Géologie du Quaternaire kutatója és a cikk társszerzője kijelentette az újságnak, hogy "néhány vágásnyom még nem bizonyítja a kannibalizmust." Szerinte éppúgy lehetséges, hogy a barlanglakók találták az állkapocscsontot, és fogaiból nyakláncot fűztek.

Chris Stringer, a londoni természettudományi múzeum antropológusa igen fontos felfedezésnek tartja a leletet. "Több bizonyítékra van szükség, de a csontok arra utalhatnak, hogy a modern ember és a neandervölgyi egy helyen, egy időben éltek Európában - hangsúlyozta Stringer - Találkozhattak, és lehetséges, hogy egynémely alkalommal ez bizony ellenséges légkörben zajlott le".