A labdadúgás a világ legnépszerűbb sportja. A sztárok milliókat keresnek, a pletykalapok híreinek főszereplői, de mellettük minden országban ott vannak ezrével azok a fiúk - és ma már lányok is -, akik alig várják a hétvégét, hogy kifuthassanak a pályára, és másfél óráig rúgják a labdát. A különféle bajnokságokba benevezett csapatoknak a legújabb statisztikák szerint 260 millió igazolt játékosuk van.

Azt hihetnénk, hogy ma már ez a legbiztonságosabb küzdősport, kiváltképpen azután, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntése értelmében a meccseken 2004. július 1. óta nincs "hirtelen halál".

A kifejezés a döntetlenre álló mérkőzések egyik meghosszabbítási módjának nem túlságosan szerencsés elnevezésére vonatkozott, amikor a kétszer tizenöt perces hosszabbításban sem sikerült egyik csapatnak sem belőnie a végső eredményt eldöntő gólt. Az újabb felvonásban szerzett "aranygól" jó néhány meccs legendás eseményét jelentette.

A vesztes csapatnak pedig megadatott, hogy szomorúan bár, de a "hirtelen halál" után is levonuljon a pályáról. Az igazi hirtelen halál viszont már valódi tragédia, és ha nem is gyakori, de annál drámaibb fordulata a sportnak.

Minden sportpálya veszélyes üzem. A súlyos sérülések száma, gyakorisága világszerte növekszik, de nagy nyilvánosságot kaptak a hirtelen, váratlan szívhalálnak megfelelő esetek. Az áldozatok általában fiatal, rendkívüli fizikai teljesítményre képes emberek voltak, akiknek a szíve a gyakorlópályán vagy versenyen, esetleg a nagy erőkifejtés után mondta fel a szolgálatot.

Jiri Dvorak Prágában kezdte orvosi tanulmányait, de a prágai tavasz idején elhagyta az országot, és végül Zürichben fejezte be az egyetemet. Nemrég nevezték ki a FIFA vezető orvosának, és ebből az alkalomból beszélt az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóiratában arról, hogyan lehetne és kellene bevonni a focit az emberek rendszeres mozgásprogramjába.

Érintette a futballvilág tragédiáit is, és az elsők között említette Fehér Miklóst, aki 24 éves korában halt meg mérkőzés közben. Szívhalálát a tévé nézők milliói látták, egyenes adásban.

Beszámolók szerint a Benfica magyar csatárának végzetes szívritmuszavarát defibrillátorral, összeesése után mintegy kilenc perc múlva próbálták megszüntetni. Azt is mindenki láthatta, hogy a szívmasszázs, a mellkas ritmusos nyomogatása is csak egy idő után kezdődött, pedig lényegesen valószínűbb a szívműködés újraindulása, ha halál fölismerését követően azonnal indítják az újraélesztést.

Példát venni a kaszinókról

Las Vegas játékkaszinóiban az újraélesztést sokkal alaposabban megszervezték, mint a sportpályákon. A valamennyi teremben elhelyezett defibrillátor lehetővé teszi, hogy hirtelen szívhalál esetén a műszer átlagosan négy percen belül megérkezzen az eszméletlen áldozathoz, ezt követően pedig egy perc sem kell, hogy használják is.

Gaetano Thiene, a Padovai Egyetem professzora a Fehér Miklóséhoz hasonló esetek lehető leghatékonyabb kezelése érdekében javasolta, hogy minden futballpályán legyen gyorsan és bárki által elérhető helyen defibrillátor. Használatára tanítsanak meg mindenkit, játékost, játékvezetőt és rendfenntartót - ami igen egyszerű, hiszen ezek az eszközök félautomaták. A defibrillátor jól érthetően tájékoztatja kezelőjét, hogy mit tegyen; a korszerű szerkezet számítógépe biztosítja a hibátlan működést.

A professzor azt is kiemelte, hogy az utolsó évtizedben az olasz sportegészségügyben törvény szabályozza, milyen vizsgálatokat szükséges elvégeztetnie mindenkinek, aki - akár csak amatőrként is - sportolni szeretne, és belép valamelyik klubba.

Az olasz sportorvosok példáját az amerikaiak is nagy elismeréssel emlegetik. A halálos szívritmuszavar, amely a hirtelen, váratlan szívhalál leggyakoribb oka, a sportegészségügyi törvény bevezetése óta 90 százalékkal csökkent Olaszországban. Ez a szükség szerint részletes szívgyógyászati vizsgálatokhoz kötött sportorvosi engedély, az újraélesztés oktatása, majd rendszeres gyakoroltatása és a sportpályákon elhelyezett, megfelelő újraélesztési felszerelés együttes eredménye.

"A defibrillátorokat minden olyan helyen, ahol sok ember megfordul, úgy kell tartani és kezelni, mint a tűzoltó készüléket. Az a jó, ha nincs rá szükség, de ha kell, legyen kéznél" - magyarázta az egyik szakember a tudományos folyóiratban.

Azt azonban minden szakértő leszögezi, hogy az újraélesztés eredményei elsősorban azzal javíthatók, ha mindenki megtanulja az újraélesztés alapjait. Ezt sok országban félórás bemutató és gyakorlás után az iskolás gyerekek is kifogástalanul megtanulták. Jó lenne, ha a felnőttek sem vallanának szégyent.