Először csak a középületekben tiltották meg, majd egyre több munkahelyen is korlátozták, sőt újabban egyre több magyar városban tiltották meg a nyílt utcán is a dohányzást. A következő lépés az éttermek és a szórakozóhelyek lehetnek.

A visszaszorítás mellett a megelőzés frontján is aktívabbak a honatyák, hiszen a dohánytermékek reklámozás és forgalmazása (árusítása) is egyre komolyabb akadályokba ütközik, nem beszélve az egyre növekvő kulcsokkal történő megadóztatásáról.



Fokozatos szigorítás

Az elmúlt években egyre-másra születtek törvények a nemdohányzók védelméről. A korábbi teljes dohányzási szabadság fokozatos korlátozásokat kapott. Ezeket az intézkedéseket politikai pártszimpátiától függően támogatja a magyarok többsége, így a politikai pártok között is egyetértés van ezt illetően.

Még a Magyar Köztársaság Alkotmánya is a nemdohányzók mellett áll, mert alapjogként rögzíti az egészséges környezethez való jogot, s ennek biztosítását az állami szervek kötelezettségének tette meg.

Éppen tíz éve – az Orbán-kormány alatt – született meg a nemdohányzók védelméről szóló törvény. A jogszabály fontos mérföldkő volt a dohányzásellenes küzdelemben. A ma is hatályos rendelkezések értelmében egyes középületekben (iskolákban, kórházakban, hivatalokban) nem, vagy csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni. A törvény emellett megtiltotta a dohánytermékek reklámozását és különböző előírásokat vezetett be a cigarettásdobzok felirataira vonatkozólag.

A hazai jogi szabályozás mellett jelentős még, hogy Magyarország 2007-ben csatlakozott az Európai Bizottság Dohányfüstmentes Európáért című Zöld Könyvéhez, ennek értelmében pedig éppen idén kellene újabb korlátozásokat bevezetnie az országgyűlésnek.

Az EU hosszútávú célja a dohányzás teljes európai betiltása, amely – bár egyre több eredményt érnek el e téren – még egy nagypn hosszú küzdelem lesz, mert az egyes tagállamok továbbra is eltérő szabályozásokat alkalmaznak.



Kész a terv!

A hazai politikai életben nagyon kevés dolgot övez minden irányból támogatás. A dohányzás elleni küzdelem az a tárgykör, amelyben bal- és jobboldal feltétlenül egyetért és együtt szavaz.

Az országgyűlés egészségügyi bizottsága a napokban egyhangúlag támogatta a további szigorításokra irányuló indítványt.

Ez a javaslat főleg a forgalmazás korlátozására koncentrál, azt tartalmazza, hogy milyen körülmények között lehet cigarettát árusítani, illetve rendelkezik a dohánytermék dobozán kötelezően feltüntetett szövegről és az elrettentő képről, valamint ezek méretéről. A törvényjavaslat tartalmazza az előírásokat megszegők ellen alkalmazható – az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékű – bírságokat és azok kiszabásának módját is.

A törvény megsértése magánszemélyek esetén 30 ezertől 500 ezerig, jogi személyek esetén pedig egymilliótól ötmillióig terjedne a kiszabható bírság mértéke. A tervek szerint a bírságot az ÁNTSZ szabná ki.

A javaslat emellett – természetesen – további helyekről kívánja száműzni a cigarettafüstöt. Ezentúl a munkahelyeken akár teljes mértékben megtilthatják a munkáltatók a dohányzást.

Az egyhangú bizottsági támogatás után ősszel kerülhet tárgysorozatba a törvényjavaslat, így ha elfogadják, akkor a jövő év folyamán léphetnek életbe ezek a szigorúbb szabályok.

A szabályozás irány tehát nemcsak nyugaton, hanem Magyarországon is egyértelmű. Csak nálunk sajnos lassabban valósul meg – mint minden más dolog is – mint tőlünk nyugatabbra. A dohányzás elleni küzdelem, a mégoly szigorú szabályok sem ér semmit azonban, ha nem változtatunk az életmódunkon. A lehangoló statisztikai adatot sajnos eddig nem támasztották alá a jogszabályok által hatást. Az egyik vezető szakpolitikus emiatt meg is jegyezte, hogy „a szigorítás önmagában nem elég. Be kellene vezetni az iskolákban az egészségtan oktatását, amely alapján már gyermekkorban felhívják a káros szenvedélyek veszélyeire és következményeire a gyerekek, fiatalok figyelmet”.

Persze ne legyenek kétségeink: a formálódó szigorúbb szabályozások valószínűleg puhulni fognak még, hiszen hazánkban (is) jelentős a dohánylobbi befolyása és az állam sem könnyen mond le ekkora bevételről. Az életforma-váltásról pedig csak annyit, hogy sajnos szinte természetes, hogy sokszor még a döntéshozók is kibújnak a szabályok alól (gondoljunk csak a tiltott parlamenti cigarettázásokra).