Nem reménytelen egy Bajnai-Fico találkozó?

A szóvivő elmondta: folynak az egyeztetések a találkozó lehetséges időpontjáról, a meghívólevelet Balázs Péter külügyminiszter májusban átadta a szlovák félnek.
Budai Bernadett kiemelte, hogy a két kormánynak továbbra is az a szándéka, hogy új fejezetet nyisson a két ország kapcsolatában.

Balázs Péter külügyminiszter május közepén szlovákiai látogatásán - amelyen fogadta őt Robert Fico szlovák miniszterelnök, illetve Ivan Gasparovic államfő - Bajnai Gordon kormányfő nevében magyarországi látogatásra szóló meghívót adott át Robert Ficónak. Akkor az hangzott el, hogy a látogatásra a közeljövőben, "várhatóan még a nyári szabadságok előtt" sor kerül.

Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön Krakkóban, ahol a visegrádi csoport kormányfőivel találkozott, azt mondta: "méltatlan megjegyzésekkel" illették szlovákiai politikusok Orbán Viktort, a Fidesz elnökét.

A miniszterelnök szerint a magyar ellenzéki vezető múlt heti esztergomi kijelentései nyomán Pozsonyban kialakult feszültségbe "belejátszik" a Szlovákiában zajló európai parlamenti választási kampány. "Ezek a konfliktusok nem szerencsések, felelőtlenség olyan állításokat tenni, amelyek konfliktust gerjesztenek" - szögezte le.

Bajnai Gordon elmondta: a kézfogásnál jelezte Robert Fico szlovák miniszterelnöknek, hogy aggodalommal tölti el az, ami az elmúlt hetekben a szlovák-magyar viszonyban történt.

A két kormányfő - Bajnai Gordon javaslatára - megállapodott, hogy telefonon fog konzultálni ezekről az ügyekről. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány jelezte Pozsonynak: kölcsönös tiszteleten alapuló, új fejezetet szeretne nyitni Szlovákiával, ám ennek megvalósulásához a szlovák fél részéről is pozitív gesztusokra van szükség.

Szerdán a szlovák parlament rendkívüli ülésen elfogadott nyilatkozatában ítélte el Orbán Viktor és más magyar politikusok "nacionalista kijelentéseit".

A Fidesz elnöke a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával (MKP) május végén közösen megtartott esztergomi EP-választási nagygyűlésen egyebek között úgy fogalmazott: az EP-választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben, a júniusi döntés öt évre meghatározza a magyarok súlyát az Európai Parlamentben.