A tényleges változást várják Obamától
Barack Obama kairói beszéde elé mind az arab világ, mind Izrael nagy várakozással tekintett. Előzetesen olyan információk szivárogtak ki, hogy az Egyesült Államok elnöke az egyenes beszédet fogja kérni a felektől.
2009. június 5. péntek 09:15 - HírExtra
Előzetes várakozások
Le kell állítani azt az eljárást, hogy mást mondunk a falak mögött, s mást mondunk nyilvánosan – írta a Reuters szerdán, egy interjúra hivatkozva. Mindemellett Izrael tartott attól is, hogy az amerikai elnök nyilvánosan fogja „megszégyeníteni” a zsidó államot, tovább nehezítve az izraeli telepesek, valamint az önálló palesztin állammal kapcsolatos amerikai álláspont miatt egyébként sem feszültségmentes USA-Izrael viszonyt.
Szintén az előzményekhez tartozik, hogy amerikai források szerint sem lehet azonnal különösebb eredményt elérni egyetlen beszéddel. Az iszlám világ és az Egyesült Államok közötti feszültség történelme régebbre nyúlik vissza annál, hogy egyetlen beszéddel fel lehessen oldani a különbözőségeket – még akkor is, ha előzetesen találgatások kaptak szárnyra arról, hogy Obama meg fogja említeni a választási kampányban mélyen rejtegetett muzulmán gyökereit is.
A cél előzetesen az volt, hogy beszédével meggyőzze a muzulmán államok vezetőit arra, hogy dolgozzanak együtt az Egyesült Államok vezetőivel. A közös nevező a tervek szerint Irán atomprogramja lenne, azaz Obama szerint sok arab állam számára a perzsa ország állítólagos fegyverkezése nagyobb veszélyt jelent, mint bármilyen Izrael irányából érkező fenyegetettség.
Ami megvalósult
Barack Obama mai beszédében valóban kitért muzulmán gyökereire, jelezve, hogy ő nyitott az iszlám világgal való együttműködésre. A beszéd – annak ellenére, hogy sok területet érintett – többnyire megmaradt elvi síkon (holott éppen azt szerették volna, hogy ezúttal konkrét dolgok is hangozzanak el), azonban több olyan fontos részt emelet ki beszédében az elnök, amelyek eddig kevésbé voltak hangsúlyosak. Az elnök világossá tette, hogy tisztában van azzal, hogy a nyugat-iszlám konfliktus igen régi múltra tekint vissza – példaként hozta fel többek között a kolonializációt – amely nyomán érthető bizonyos ellentét. Obama értő fél – sugallta –, azonban a szélsőséges reakciókat nem legitimálhatja semmilyen múltbéli sérelem. Mindettől függetlenül Obama szerint az iszlám világ egésze és az Egyesült Államok egymást nem kizáró tényezők. Ehhez azonban az kell, hogy ne csak az USA tekintsen úgy a muzulmán világra, mint az Európa által is élvezett kulturális és szellemi vívmányok „hazája”, hanem az iszlám is fogadja el az Egyesült Államokat.
Aktuálpolitikáról szólva elmondta: az afgán misszió nem választási lehetőség volt, nem választási lehetőség volt, lépni kellett. 2001. szeptember 11-én közel 3000 embert ölt meg az al-Kaida, amely szervezet további tömeggyilkosságokat helyezett kilátásba: lépniük kellett, azonban az amerikai katonák nem maradnak örökre Afganisztánban.
Az izraeli-palesztin konfliktusról szólva Obama elmondta: a zsidóságnak joga van ahhoz, hogy saját állama legyen, azonban 1948, Izrael állam megalapítása óta a palesztinok is sokat szenvedtek, ciszjordániai menekülttáborokban, jogegyenlőség nélkül. Kétségünk ne legyen: tűrhetetlen a palesztinok helyzete – mondta az USA elnöke. A külön palesztin állam érdeke Izraelnek, a palesztinoknak, az USA-nak és a világnak.
A békülékeny hangnem azonban Iránnal kapcsolatban már nem volt egyértelmű. Ugyan Obama azt mondta, hogy nyitottak az Iránnal való biztonságpolitikai kooperációra, de többször hangsúlyozta is, hogy Irán fenyegetettséget jelent az iszlám világra is.
Khomeini ajatollah, Irán vallási – és sokszor tényleges – vezetője a beszédre előzetesen reagálva megerősítette, amit már hallottunk korábban is: egy fecske nem csinál nyarat, csupán a szlogennel és a szép szavak nem fognak változást hozni. Irán az amerikai külpolitika tényleges változására kíváncsi. Nem kizárt, hogy erre még sokan kíváncsiak.
Forrás: Reuters, The Wall Street Journal, PressTV, Jerusalem Post, The Independent