Még a Fidesz-KDNP szempontjából legpesszimistább forgatókönyvek szerint is legalább 12-14 képviselőt fog delegálni a pártszövetség az Európai Parlamentbe. Emiatt egyáltalán nem mellékes, hogy ezek a politikusok mennyire fognak érteni munkájukhoz, mennyire képviselik az ország érdekeit az Unióban.

Miért kell a Fidesznek a KNDP?

Talán sok választópolgárnak fel sem tűnik, hogy voltaképpen egy közös listáról van szó, nem csupán a Fidesz listájáról. Ez lesz a harmadik alkalom (korábban a 2004-es EP-választáson és a 2006-os országgyűlési választáson indultak együtt), hogy a Fidesz a KDNP-vel állít közös országos listát. Vajon miért van ez, miért jobb vagy több ez, mint az egyedüli Fidesz-lista? – teheti fel a naiv kérdést az átlag választópolgár.

A 2006-os választáson még talán könnyebb volt erre válaszolni: a politikai és értékrendbeli hasonlóság mellett praktikus okokat is fel lehet sorolni. Ezek pedig: mint parlamentbe jutott pártot, a KDNP-t is megilletik azok a jogok, amelyek a többieket. Jelesül: frakcióalakítási jog, az állami támogatásokból való részesedés stb. A KDNP-frakció felállásával a Fidesz lényegében „megkettőzte önmagát”: kétszer annyi felszólalási idő, bizottsági tagságok és támogatások, kedvezmények igénybevételének lehetősége.

Az európai parlamenti választásokon azonban nem kecsegtet plusz-kedvezményekkel a pártszövetségként való indulás. A KDNP szerepe amúgy is marginális (gyakorlatilag a nullával egyenlő) a kampány során is: a párt vezetője gyakorlatilag nem is kampányol, ún. keresztény értékek sem jelennek meg a kampányban, sőt, még a kampányfilm végén sincs ott a KDNP neve (bár a rádióban futó kampányüzenet végén elhangzik, hogy „készült a Fidesz és a KDNP megbízásából”).

A KDNP szerepeltetése gyakorlatilag csak a szavazatmaximálás szempontjából bírhat jelentőséggel, bár a gyakorlat ennek hatékonyságát sikeresen meg tudná kérdőjelezni (a „ne vesszen el egyetlen szavazat sem” logikáját ugyanis a választók valószínűleg akkor is a magukévá tennék, ha külön-külön indulna a két párt).

Gyakorlatilag (és elméletileg) semmilyen különbség nincs a két párt között (ez abból is kitűnik, hogy nem készítenek külön programot sem). A Fidesz ugyanis semmilyen kérdésben sem megy szembe a KDNP-vel és ez fordítva is igaz. A parlamenti szavazások alkalmával is mindig fegyelmezetten, egyféle véleményt kifejtve voksoltak.

Személyek a Fidesz-listán

A listavezető ezúttal is (hasonlóan az öt évvel ezelőttihez) Schmitt Pál lett. Neki (sport)diplomáciai múltja, nemzetközi rutinja (nagykövet volt Spanyolországban és Svájcban) volt már akkor is, amikor 2004-ben képviselőjelölt lett. (Bár politikusi múltja addig nem volt.)

A második helyen szereplő Szájer József másfél évtizedes parlamenti rutinnal (többek közt az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke volt) és több nyelvtudással „felvértezve” ideális jelöltnek számít.

A listán harmadik Gál Kinga emberi jogokkal és kisebbségkutatással foglalkozott eddig és négy nyelven beszél.

Őt követi a listán Áder János, aki a Fidesz „régi motorosának” számít, hiszen lényegében annak megalakulásától kezdve a párt tagja, illetve 1990 óta országgyűlési képviselője. A parlamenti rutinja tehát megvan, minden más azonban hiányzik neki. Ami egy európai színtéren tevékenykedő politikustól elvárható lenne, az az, hogy megfelelő nyelvtudással rendelkezzen, Ádernek azonban nincs meg ez a képessége. Az sem válik az előnyére, hogy eddigi munkássága során még nem foglalkozott nemzetközi és európai témákkal. Lényegében ilyen alapon bármelyik magyar országgyűlési képviselőt delegálhatná a Fidesz.

Az orvos végzettségű, a listán egyedüli KDNP-sként befutó helyre került Surján László korábban a magyar országgyűlésben és az Európa Tanács Közgyűlésében is dolgozott.
A lista hatodik helyén a semmilyen nemzetközi tapasztalattal és ehhez párosuló alapvető szintű nyelvtudással rendelkező Deutsch Tamás áll. Az ő szerepeltetése Áderhez hasonlóan hosszú évek Fideszben kifejtett munkájának szól.

A lista egyetlen roma származású képviselő-jelöltje Járóka Lívia. 2004 óta európai parlamenti képviselő, noha korábban sem politikusi, sem nemzetközi tapasztalata nem volt. Ezek ellenére valószínűleg jól végzi a munkáját (legalábbis a többi képviselőhöz viszonyítva), mert az „Év Európai Parlamenti Képviselőjének” választották az egyik kategóriában.

A listán szereplő legidősebb jelölt, Schöpflin György szintén volt már képviselő. Sokáig az Egyesült Királyságban élt és ott is tanult, illetve tanított. Egyetemi professzorként, kutatóként és újságíróként több évtizeden keresztül tanulmányozott nemzetközi, európai témákat, elsősorban a nemzet, illetve a nemzeti kisebbségek kérdésköre került érdeklődésének középpontjába. Nyelvismerete, felkészültsége és elkötelezettsége a legteljesebb mértékben támasztják alá európai képviselő alkalmasságát.

Gyürk András – aki éveken át a Fidelitas elnöke volt – a párt fiatalabb generációjához tartozik, ő is volt korábban képviselő (a magyar parlamentben és Brüsszelben is), több nyelven beszél, szakterülete az energiapolitika.

A szintén több nyelven beszélő Őry Csaba korábban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben szerzett nemzetközi tapasztalatokat, s már ő is volt hazánk EP-képviselője.
A főleg a mezőgazdasághoz értő Glattfelder Béla – noha már volt az Európai Parlament tagja – Áderhoz és Deutschhoz hasonlóan a Fidesz első generációjához tartozik és neki sem volt nemzetközi politikai tapasztalata korábban.

Kósa Ádám az egész lista kakukktojásának tekinthető abban az értelemben, hogy korábban nemhogy Fidesz-közeli, hanem még politikus sem volt. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökeként és az Európai Siketek Szövetségének tagjaként szerzett közéleti tapasztalatokat. Személyében az első magyar siket képviselője lehet az európai parlamentnek.

A lista 13. helyén álló Hankiss Ágnes eddig a Magyar Nemzet hasábjain és a HírTv-ben fejtette ki nem éppen elfogulatlan és korrekt politikai megnyilvánulásait. Komolyabb politikusi pályafutás és nemzetközi tapasztalat nélkül is érdemesnek tartja őt a Fidesz arra, hogy képviselje hazánkat az Európai Parlamentben.

A több nyelven (angol, francia, olasz, spanyol) is kiválóan kommunikáló, a nemzetközi politikai és a nemzetközi integráció területén otthonosan mozgó Győri Enikő jelöltsége már sokkal inkább „védhető”, mint Hankiss Ágnesé. A nemzetközi kapcsolatok szakon diplomázó, később római nagykövetként dolgozó politikus-asszony már több mint másfél évtizede magas szinten foglalkozik európai politikával.

A listán 15. helyen szereplő Bagó Zoltán a Fidesz kalocsai elnöke, egy korábbi – azóta már tisztázott – botrány miatt jelenleg nem, de 2002 és 2006 között már volt parlamenti képviselő. Eddigi nemzetközi tapasztalatait az Európai Parlamentben és a NATO Parlamenti Közgyűlésében szerezte.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy többé-kevésbé sikerült megfelelő, az európai politikában jártas, több nyelvet beszélő személyeket találnia a Fidesznek. Azonban van egy-két személy, akik egész egyszerűen nem rendelkeznek megfelelő képességekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy felkészülten és ennek megfelelően hatékonyan képviseljék Magyarországot az Európai Unió egyik legfontosabb döntéshozó testületében.

Lehet, hogy érdemes lenne megfontolnunk azt a választási eljárás olyan irányú változtatását, amely lehetővé tenné, hogy a listák ne legyenek kötöttek, azaz: a választópolgár adott listán kiválaszthassa a szerinte alkalmas személyeket. Az EU tagállamai közül egyébként 14-ben alkalmazzák ezt az ún. nyílt listát, míg 13-ban (köztük Magyarország is) a zárt listát.