Mi lesz így a gazdákkal?
A mezőgazdasági érdekképviseletek szerint az aszály miatt kárt szenvedett gazdák gondjait a kárenyhítési alap nem tudja kellőképpen orvosolni, mivel a források nem elegendőek, és a szabályok sem teszik alkalmassá a ténylegesen bekövetkező károk enyhítésére.
2009. június 5. péntek 17:11 - HírExtra
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) pénteken jelentette be, hogy a miniszter Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítja a 2009. évi aszályt, így a gazdák a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál igényelhetik az aszálykár enyhítését.
Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára az MTI-nek pénteken kifejtette: az Agrárkár-enyhítési Alap forrása a termelők befizetéseiből és a költségvetés ugyanolyan arányú hozzájárulásából legfeljebb 4-5 milliárd forint lehet. Ezzel szemben az aszály következtében elszenvedett várható kárérték nagyságrendileg nagyobb lesz a mezőgazdaságban.
Az idei évtől érvényes új agrárkár-enyhítési szabályok továbbra is az EU 15-ök sajátosságainak megfelelő feltételeket tartalmazzák - hívta fel a figyelmet a MOSZ titkára. Így például: legalább 30 százalékos mértékű hozamérték-kiesést írnak elő a gazdálkodó az összes területére. Emiatt a ténylegesen bekövetkező agrárkárok enyhítésére - a magyar mezőgazdaság sajátosságai miatt - éppúgy nem alkalmasak, mint a korábbi szabály - állította Magyar György. A jövőre nézve ugyanakkor biztató, hogy az unióban is felismerték a jelenleg működő agrárkár-enyhítési rendszerek alapvető hiányosságait, de az új alapokon nyugvó kárenyhítésre néhány évet még várni kell - jegyezte meg a szakember.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója szerint az országos aszály kihirdetését tartalmazó miniszteri közleményt megkésve tették közzé. Budai Gyula úgy vélte: sok gazdálkodónak a most közzétett intézkedés sem nyújt védelmet az aszály ellen, vagyis a kárát nem tudja majd enyhíttetni. A hozamérték-csökkenés ugyanis nem éri el az általa használt összes földterületen a 30 százalékot meghaladó mértéket. Ha valakinek 90 százalékos az aszálykára a különböző szántóterületein - érvelt Budai -, de esetleg jelentős területű gyümölcsössel is rendelkezik, és ott jó termés lesz, akkor a szántóföldi aszálykárát nem lehet állami segítséggel enyhíteni. A Magosz vezető szerint a megoldás erre az volna, hogy az öntözéshez szükséges pályázatokat és az öntözővizet az eddiginél könnyebben hozzáférhetővé tenné az agrárkormányzat a gazdálkodók számára.
Forrás: MTI
