Obama és Sarkozy a normandiai partraszállás 65. évfordulója alkalmából rendezett hivatalos megemlékezés előtt tartott rövid megbeszélést a franciaországi Caenban. "Ki kell jutnunk a jelenlegi zsákutcából (a Közel-Keleten)... Azt várom, hogy a két fél (az izraeli és a palesztin) felismeri, sorsuk össze van kötve" - hangsúlyozta az amerikai elnök.

Obama szerint az előrelépést az jelentené, ha nemcsak a nyugati hatalmak, hanem az arab országok is konstruktív javaslatokkal állnának elő, és tevékenyen részt vennének a békefolyamatban. Obama felszólította Izraelt, hogy vessen véget Ciszjordániában az izraeli telepek építésének. Sarkozy hozzáfűzte: "Megmondtam az elnöknek, hogy mennyire támogatjuk az amerikai diplomáciát, amikor a telepek leállítását sürgeti".

Az iráni kérdést illetően Sarkozy szerint Párizs és Washington ugyanazon az állásponton van, és "kéz a kézben" dolgoznak együtt: "Ha Irán polgári célú nukleáris energiát akar, ahhoz joga van. De katonai jellegűhöz nincs" - jelentette ki a francia elnök. Hozzátette: "Meg kell, hogy értsék, ha békés céljaik vannak, fogadják el az ellenőrzést. Azt viszont nem fogadhatjuk el, hogy az iráni vezetők szélsőségesen agresszív kijelentéseket tesznek, és közben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem tudja végezni a munkáját".

Obama szerint "nagyon veszélyes" lenne, ha Irán atomfegyverre tenne szert. Az amerikai elnök a határozott diplomáciai fellépés hangsúlyozása mellett megismételte: kezet kell nyújtani Iránnak. Sarkozy ennek elfogadását javasolta Teheránnak, "nagy országnak" és "nagy civilizációnak" nevezve a perzsa országot, amelynek fejlődését Párizs segíteni kívánja. Az amerikai elnök "különösen provokatívnak" minősítette az észak-korai atomkísérleteket, s jelezte: a kérdést a nemzetközi közösség "nagyon komolyan meg fogja vizsgálni".

A francia elnök kijelentette: "teljesen egyetért" amerikai kollégája kairói beszédével, amelyben Obama védelmébe vette a nyugati országokban élő muszlim nők fátyolviseléshez való jogát. Sarkozy mindazonáltal hozzátette: Franciaországban az állam világi jellege miatt létezik két korlát: egyrészt az államigazgatásban a közalkalmazottak nem hordhatnak vallási hovatartozásra utaló viseletet, másrészt problémát jelent, ha egy muzulmán lány nem saját akaratából, hanem családja vagy környezete nyomására visel fátylat.

A megbeszélésen ismételten kitűnt, hogy nincs egyetértés Washington és Párizs között Törökország európai integrációját illetően, amit Obama bátorít, Sarkozy viszont elutasít.