A KPMG szakértője elmondta: a magyarországi hitelintézetek által kihelyezett lakossági hitelek mintegy fele jelzáloghitel, s a hitel/fedezet arány a folyósításkor 70 százalék volt, így, ha értékesíteni kellene e követeléseket, a bankok még akkor is pénzüknél volnának. Hozzátette: ha nagy tételben kerülnének a piacra ingatlanok, persze más volna a helyzet, mert ez letörné az árakat.

A személyi, fogyasztási és gépkocsi-hiteleknél ugyanakkor Simonyi Tamás szerint komolyabb problémákkal lehet kell számolni. Kiemelte: autóhitelekhez önrész nélkül, 10 éves futamidővel is hozzá lehetett jutni. A hitelezésben a nem fizetők és a fedezetek aránya alapján 1,5-2 százalék nettó veszteséggel kell számolni, az év végére azonban elérheti a 3,5-4 százalékot is, mivel a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya 2009 végére 6-7 százalékra nőhet, s a fedezetek értéke romlik.

A minőségromlás az értékvesztés emelkedését hozhatja magával, ami tovább csökkenti a bankok jövedelmezőségét, ez azonban még a kezelhető tartományban lesz, a bankok tőkeellátottsága megfelelő marad - vélekedett. Elmondta: a magyar bankok átlagos tőkemegfelelése 11 százalék, jóval a kötelező 8 százalék felett van, még a rossz gazdasági helyzetben is megfelelő. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes intézmények a jövőben nem szorulhatnak rá tőkejuttatásra, ahogy már eddig is sor került erre néhány hitelintézet esetében - mutatott rá.

A KPMG szakértője úgy vélekedett, hogy a magyar bankrendszer egyik fő gyengesége a magas hitel/betét arány, ezért a megtakarítások növelésére van szükség.