Megtorlás 56 után
A Hruscsov-féle Miatyánk szövege, megfigyelési jelentés, börtönből írt levél is látható Salgótarjánban a Nógrád Megyei Levéltárban pénteken megnyitott kiállításon, amely az 1956-os forradalmat követő megtorlás Nógrád megyei történetét mutatja be.
2009. június 12. péntek 14:52 - HírExtra
Tyekvicska Árpád igazgató elmondta: a forradalmat követő megtorlásra és annak elszenvedőire Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének és újratemetésének évfordulója kapcsán emlékeznek.
A nógrádi intézményben jelentős kutatások zajlottak 1956-ról az utóbbi másfél évtizedben. Úttörő kötet volt Magyarországon a Nógrád megyei kronológia és személyi adattár, mint ahogy a kétkötetes dokumentumösszeállítás is.
Emellé két kötet mellé hiányzik a harmadik, amely az 1956 decembere után történteket mutatná be, de Á. Varga László, a levéltár korábbi igazgatója már dolgozik ezen a témán - mondta Tyekvicska Árpád. Hozzátette: ezt az ideiglenes hiányt pótolja a többéves gyűjtőmunka eredményeként rendezett kiállítás, amely eredeti fényképek, dokumentumok mellett másolatokat is tartalmaz más közgyűjtemények anyagaiból.
A kiállítást Nógrád megyében több helyen is bemutatják, elviszik a városok középiskoláiba, és várják a salgótarjáni kiállítóhelyen
a megyeszékhelyi iskolásokat is.
A kiállítás Nagy Imre 1956. június 15-én, az ítélethozatal után elhangzott szavaival kezdődik. Látható a "Mi Atyánk, Hruscsov, ki vagy a Kremlben" kezdetű imádság gépelt szórólapja, amelynek terjesztéséért a hugyagi Polonkai János hat hónap börtönt kapott.
Bemutatják azokat a kézzel írott lapokat, amelyeknek köszönhetően a nógrádi lakosság jó része a forradalom kitörésének egy hónapos fordulóján úgy tiltakozott a Kádár-kormány és a szovjet megszállók ellen, hogy délután 2 és 3 között nem ment ki az utcára. Olvashatók az "ellenforradalmi események" újságcikkei, egy politikai tiszt visszaemlékezése arról, hogyan sikerült eltussolni a Hadady-Hargitay- gyilkosságot. A salgótarjáni fiatal nemzetőröknek, Hadady Rudolfnak és Hargitay Lajosnak azóta már emlékházuk van, de még mindig nem tudni, hol temették el őket.
A kiállításon látható a megye területéről disszidált nevelőkről szóló kimutatás, az a lyukas zászló, ami '56 októberében-novemberében volt kifüggesztve a salgótarjáni acélgyárban, és fényképen az a Balassagyarmaton felállított koporsó, amelyre a hatalom azt íratta: "Itt nyugszik az ellenforradalom. Élt 13 napot." Önálló tabló emlékezik meg a december 8-i salgótarjáni sortűzről.
Kriston Péter (Fidesz), a Nógrád megyei önkormányzat alelnöke résztvevőként felidézte az 1988. június 16-án tartott budapesti megemlékezést, amelyet a hatalom a "tilt, tűr, támogat" jegyében ambivalensen fogadott, hiszen a temetői és a templomi emlékezést engedélyezte, az utcai megmozdulást nem.
Kitért rá, hogy 2009-ben a rendszerváltás huszadik évfordulójára is emlékezünk. Mint mondta, 1956, a megtorlás, és annak újbóli, elementáris erővel történő felszínre kerülése nélkül nem lett volna rendszerváltás, "amire nyilván nem egyforma szájízzel emlékezünk". Nagyon sokat fogunk még beszélni arról, mennyire volt megfelelő, sikeres, mennyire tölt el minket elégedettséggel - fűzte hozzá a politikus.
Forrás: MTI