Székely és a kórházszövetség nem mindenben értenek egyet

Az MTI arról kérdezte az egészségügyi minisztert és Varga Ferencet, a Magyar Kórházszövetség elnökét, mi az oka annak, hogy az új kórházfinanszírozási rendszer április elsejei bevezetése óta a miniszter szavai szerint "extrém módon" megnőtt a kórházak teljesítménye.

A korábbi szabályozás szerint a teljesítményvolumen-korlát (tvk) intézményekre lebontva határozta meg, hogy egy-egy kórház hány beteget láthat el. Ha egy intézmény átlépte az adott évre meghatározott betegellátási számot, az a fölötti gyógyítást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozta.

Az új rendszer lényege, hogy a finanszírozásra fordítható összeg 70 százalékát automatikusan megkapják az intézmények, a fennmaradó részt azonban a kórházak összteljesítménye alapján osztják szét közöttük. Ezt a harminc százalékot úgynevezett lebegő pontértékrendszerben fizetik ki. A rendszer tehát továbbra is teljesítményalapú, de nincs finanszírozatlan ellátás.

Az egészségügyi miniszter szerdán, a kórházszövetség rendkívüli ülésén közölte az intézmények képviselőivel a pontok lehetséges értékeit, melyek messze a kórházvezetők elvárásai alatt maradtak. Székely Tamás akkor azt mondta: mikor az OEP kiszámolta a pontok lehetséges értékét, azt tapasztalták az elszámolásoknál, hogy minden intézménynek extrém módon megnőtt a teljesítménye.

Elmondása szerint 2009 első félévében 14 milliárd forintos többletkifizetés volt a tavalyi első félévhez viszonyítva.

Mint mondta: összességében a márciusi teljesítményhez képest 10 százalékos a növekedés, de már a márciusi számok is 10 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző hónapokban. Ezen belül volt 48 százalékos túllépés is, amikor az egyik intézmény idén több beteg ellátását jelentette, mint tavaly átlagosan bármelyik hónapban.
Az MTI ennek okáról kérdezte a minisztert és a kórházszövetség elnökét.

Székely Tamás szerint a teljesítménynövekedés egyik oka az, hogy hat százalékkal nőtt az ellátott betegek száma. Ez egyrészt betudható annak, hogy a gazdasági világválság következtében állásukat vesztett emberek most szakítottak időt az eddig halogatott műtéteik elvégzésére. A másik ok a lebegtetett finanszírozás: minden intézmény igyekszik a betegek ellátását úgy jelenteni, hogy a legtöbb pénzhez jusson és eközben előfordulhat, hogy "finoman fogalmazva olyan teljesítményeket is jelentenek", amelyek mögött nincs valós teljesítés - mondta Székely Tamás.

A miniszter példaként említette az úgynevezett ötperces szabályt, ami azt jelenti, hogy egy beteg ellátására legalább öt percet kell fordítani, tehát óránként tizenkét betegnél többet nem lehet ellátni. Mint mondta: voltak olyan intézmények, amelyek valóban tizenkét beteget láttak el egy óra alatt, de ezeknél összesen 199 beavatkozást végeztek, amit Székely Tamás nonszensznek nevezett. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem általános. Ezenkívül voltak intézmények, amelyek utólagosan "korrigálták" a teljesítményüket - mondta.

Székely Tamás ezért elrendelte a 110 százalék felett teljesítő kórházak ellenőrzését, amelytől azt várja, hogy a teljesítményeket a valóságnak megfelelően jelentsék. A miniszter kiemelte, hogy a kórházszövetség partner ebben, s ezt a szövetség elnöke is megerősítette.

A kórházszövetség elnöke mindenekelőtt azt hangsúlyozta az MTI megkeresésére, hogy nincs extrém teljesítménynövekedés. Mint mondta: vannak intézetek - az úgynevezett top 15, jellemzően a legnagyobb egészségügyi intézmények, megyei kórházak, egyetemek - melyeknél túlteljesítés tapasztalható. Ennek az az oka, hogy ezek az intézetek nem tudják már elküldeni a betegeket. Még a kisebbek szabályozhatják a betegforgalmat, a nagyobbaknak el kell látniuk a jelentkező betegeket.

Másrészt a korábbi intézet-összevonások, -átalakítások következtében az addig ott ellátott betegek bekerülnek egy másik intézetbe és ott gyarapítják a súlyosabb esetek számát - mutatott rá Varga Ferenc. Továbbá, amikor egy intézet valamilyen új módszert vezet be, vagy új műszert állít be, azt ugyancsak finanszírozni kell.

A betegek száma a kórházszövetség elnöke szerint is nőtt. Ezt azzal indokolta, hogy a tvk-rendszerben csak annyi pénzt kaptak, amennyivel meghatározott számú beteget el tudtak látni, az a fölötti eseteket az OEP nem finanszírozta. Most viszont elviekben a tvk felszabadult, tehát azt mondta az intézet: hadd jöjjenek a járó betegek, őket ellátjuk és ebből bevételünk származik" - fejtette ki Varga Ferenc. Hozzátette, ez csalóka, mert lehet, hogy az első hónapban "boom" volt, de ez lecseng néhány hónapon belül, mivel akik eddig a tvk miatt várakozni kényszerültek, most megkapták az ellátást.

A Székely Tamás által a kórházszövetség rendkívüli ülésén ismertetett teljesítményszámokról azt mondta: magukkal a tényszámokkal nem kell vitatkozni, viszont azokat alaposan elemezni kell. Azokkal szemben, akik valóban hibát követtek el, vagy nem a valós adatokat tüntették fel, tényleg el kell járni, azokat azonban nem szabad megbüntetni, akik kényszerből, a betegellátás biztosításáért lépték túl a limitet - tette hozzá.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a 110 százalékon felül teljesítő top 15-ös intézmények többlete 4,8 milliárd forintot tesz ki - ennyit lehetne az ellenőrzéseken összesen megtakarítani (ha az intézmények valóban szabálytalanul kérték a pénzt) , a tényleges hiány azonban 40 milliárdot tesz ki.