Hasonlat

Ha feltennénk a kérdést, hogy „Melyik okoz több halottat? Egy a WHO által legsúlyosabb kategóriába sorolt világjárvány, vagy egy repülőgép-szerencsétlenség?”, akkor valószínűleg túlnyomóan azt a választ kapnánk, hogy a világjárvány. Pedig mint kiderült: ez hülyeség. Hisz az Air France járatának 228 halottja volt, míg az új sertésinfluenzának mindössze 145. Bár a WHO túlpörgését sokan emlegették - köztük mi is -, a díszes testület nem zavartatta magát, és a minap a lehető legnagyobb, vagyis 6-os erősségre emelte a vírusveszély fokozatát: tehát immáron hivatalosan is világjárványról van szó. Ilyenre a skála 1968-as felállítása óta nem volt példa.



A dolog azért is érthetetlen kissé, mivel maga a WHO ismerte el, hogy a normál influenza évente legalább 500.000 áldozatot szed - tehát nagyságrendekkel többet, mint a disznó-kór. Ráadásul azt is megállapították, hogy „a vírus bár jelentős vadsággal tombol a viszonylagos jólétben tengődő országokban is, nem árt árnyalni a képet, miszerint a vírus főleg a limitált hátterű, rossz egészségben lévő emberekre jelent veszélyt”. Ez kissé árnyalja azt az indokot is, miszerint a vírus azért veszélyes, mert teljesen egészséges emberekkel is végez - amely a normál influenzára, és más „gyengébb” vírusokra nem igaz.

A várt hatás elmaradt

„,Meg kell akadályoznunk az elhamarkodott lépéseket és az olyan diszkriminatív akciókat, mint az utazások megtiltása, és a kereskedelmi korlátozások” - érkezett a felhívás Ban Ki Mun ENSZ főtitkár szájából. Erre mindenki azt a teljességgel emberi reakciót várná, hogy számos ország elhamarkodottan lezárja a reptereit, megtiltja a Mexikóba való utazást és kereskedelmi korlátozást rendel el a sertéstermékekre - de nem. Ehelyett még egy unalmas ásítás sem jött. Az eddigi védelmi intézkedéseket senki nem szigorította tovább, ellen-vírusba nem öltek további milliókat, és a fenti események egyike sem következett be. A világ hatalmas közönnyel elfogadta, hogy a WHO beléptette a sertésinfluenzát a legveszélyesebb kategóriába - mintha misem történt volna.

Pedig a WHO-t vezető Dr. Margaret Chan még egy visszafogott vészharanggal is bepróbálkozott, amikor azt írta: „a múltbéli tapasztalataink szerint ez a világjárvány még velünk lesz hónapokig, ha nem évekig.” Azzal is rákontrázott, hogy bizonyos vírusokkal egyesülve a sertésvírus „még halálosabb formát ölthet”, sőt jelenleg közel megállíthatatlannak is ítélte. Ennek ellenére semmi komolyabb reakció. Igaz, volt ott némi ellen-pillér is: közölte, hogy sok beteg mindenféle gyógyszeres kezelés nélkül meggyógyult, ami jó előjel.

Fáj, főleg a pénztárcának

Igen, egy vírus kitörése mindig sajnálatos, főleg az utána lévő halálesetek miatt. Afrikában rengeteg olyan betegség van, amelyeknek áldozatainak száma több ezerre tehető - mégis század ennyit nem költenek a gyógyítására, vagy a beharangozására. Igaz, az Afrika. Igaz az nem terjedt el világmértékben. De jóval több az áldozat. Ám úgy néz ki, ez nem számít - hisz a gyógyszergyártók nem készíthetnek vakcinákat milliárdokért, amik valószínűleg ott fognak megrohadni a „jobb mindenre felkészülni” szekrény polcain.

Azt is érdemes megnézni, hogy ennyi pénzből - vagy ennek csak a feléből - hány embert lehetett volna megkímélni a közlekedési balesetektől, a drogtúladagolástól, vagy a fegyveres rablástól. Eláruljuk: több mint 145-öt. Persze, nem azt mondjuk, hogy egy esetlegesen tényleg súlyos világjárvány megelőzésére nem kellene megtenni a szükséges lépéseket - elvégre az előző, spanyol nátha nevű apróság legalább 20 millió áldozatot követelt -, csak azt, hogy ezt a WHO-s fiúk kissé túlreagálták. Kissé nagyon.