Zalában különösen pusztító volt a vihar

A szántóföldek és a gyümölcsösök csaknem egynegyedét érintette Zala megyében a keddi vihar és jégeső. A megye nyugati részén végigvonuló vihar mintegy 25-30 ezer hektárnyi területen pusztított. A szántóföldi kultúrában, gyümölcsösökben 15-100 százalékos terméskiesésre lehet számítani. A szántóföldeken az érőfélben lévő őszi árpa-, a betakarításra váró repcetáblák és a virágzás előtt álló kukoricások szenvedték el a legnagyobb károkat - mondta el a főigazgató.

Komoly jégkár keletkezett a Nagykanizsa térségében található - Európában egyedülállónak számító - mintegy 500 hektáros összefüggő körteültetvényben. Nem kímélte a vihar az alma- és a meggyültetvényeket sem, Letenye környékén és a Muravidéken pedig a szőlőt verte el a jég.

A gyümölcs nagy része már ipari célokra sem lesz alkalmas, például az almafákról még megmenthető, minimális mennyiséget pedig jó esetben is csak léalmának lehet felhasználni. A gazdák számára többletköltséget jelent, hogy a vihar sújtotta területeken azonnal el kell végezni a növényvédelmi munkákat. Permetezni kell a gyümölcsfákat, hogy a félig szétvágott gyümölcsök ne rothadjanak el és a "nyílt sebeken" ne tudjanak megtelepedni a baktériumok és a gombák.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által üzemeltetett kárenyhítési alapból várhatóan ősszel fizetik ki a befizetéssel arányos összeget a gazdáknak. A társas vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak a gyümölcsös után hektáronként 2.800 forintot, a szántóföldek után 800 forintot kellett befizetniük az alapba, az őstermelők pedig döntésük szerint csatlakozhattak az alaphoz - közölte a főigazgató.