Hatalmas kincsek a múzeumban

"A kulturális örökség sosem tekinthető lezártnak, az mindig nyitott, és bővül, (...) lehet egy generációnyi vagy kivételes alkalmakkor 9000 éves" - fogalmazott a kiállítás megnyitóján Hiller István. Az oktatási és kulturális tárca vezetője ezzel a nyitottsággal magyarázta, hogyan alkothat egységet egy Holt-tengeri tekercs és egy Poussin-mű, egy neolit kőmaszk vagy egy Chagall-festmény "a világon ma egyedülálló" tárlat során.

Mint Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, a mintegy 50 műkincset felvonultató kiállítás megrendezését az tette lehetővé, hogy az Izrael Múzeum épületében nagyszabású rekonstrukció folyik, így a gyűjtemény legféltettebb darabjaiból is válogathattak a kurátorok, és olyan alkotásokat is kölcsön kaphattak, amelyek Jeruzsálembe kerülésük óta sosem hagyták el a múzeumot.

A tárlat vezérgondolata a szentség és a spiritualitás fogalmai köré épült, hiszen a Szentföld a forrása a zsidó-keresztény kultúrkörnek, amelyből az európai kultúra a mai napig táplálkozik - fűzte hozzá.

Megnyitóbeszédében James S. Snyder emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett Izrael Múzeum 500 ezer tárgyat tartalmazó gyűjteménye csaknem egymillió év történetét és vizuális kultúráját eleveníti fel.

Mint felidézte, a Jeruzsálem kapujában található intézmény 2005-ben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. Az akkor a szépség és a szentség jegyében rendezett kiállítás-sorozat azt kutatta, miként válik egy tárgy annyira széppé, hogy átitatódik a szentség jegyeivel, másrészt a szakrális használat hogyan szépíti meg a tárgyakat. "Új kihívás egy hasonló tárlatot egy másik múzeumban megvalósítani" - vélekedett a főigazgató.

Az egyetemes és a nemzeti kultúrák kölcsönhatásának a kiállításon fellelhető gazdag nyomaira hívta fel a figyelmet Komoróczy Géza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Assziriológia és Hebraisztika Tanszékeinek professzora többek között azokat az időszámításunk előtti XIII. századból származó filiszteus agyagszarkofágokat emelte ki, melyek az egyiptomi művészetből vették mintáikat, azoknak mégis saját értelmezést adva.

A megnyitót megelőző tárlatvezetésen Yigal Zalmona, a kiállítás kurátora mutatta be a legértékesebb műkincseket. Elmondása szerint a Holt-tengeri tekercsek közül a leghosszabb egyben megtalált példány, a Templom-tekercs egy részletét hozták el Budapestre. A Qumrán közelében felfedezett világhírű pergamenek szerzőiről még ma sem ültek el a tudományos viták, az egészben több mint 8 méter hosszú tekercs mindenesetre egy felépítendő új, ideális Templom tervét ismerteti nagy részletességgel - számolt be a szakember.

Yigal Zalmona Nicolas Poussin francia festő A jeruzsálemi templom kifosztása és lerombolása című olajképéről is szót ejtett: mint elmondta, a kalandos történetű alkotás Jeruzsálem elpusztítását ábrázolja, de üzenete általánosabb érvényű, minden háború ellen szól.

A kurátor a modern izraeli képzőművészet egyik első, de máig ikonikus alkotásaként mutatta be Yitzhak Danziger Nimród című szobrát, de kiemelte a kortárs Adi Nesz étkező katonákról készült, az Utolsó vacsorát idéző, több értelmű fotóját és a brit Mark Wallinger Ecce Homo, 1999 című, zavarba ejtő szobrát is.

A látogatót Gerhes Gábor kisfilmje vezeti be a kiállítótérbe; a magyar képzőművészt elmondása szerint a tárlat tervezője, Jerger Krisztina kérte fel. A Budapestre hozott műkincsek között helyet kapott egy 550 selyempapír lapot tartalmazó, Kasmírban készült, aranyozott Korán, számos zsidó vallási rítusokhoz köthető kegytárgy, Turner, Rodin és Chagall egy-egy alkotása, Secondo Piának a Torinói lepelről 1898-ban készített híres fotója, de számos kortárs művész - így Mark Rothko, Andres Serrano, Kiki Smith vagy Yoko Ono - kompozíciói is.

A Szépművészeti és az Izrael Múzeum közös kiállítása szeptember 6-ig tekinthető meg.