Illatos kert

Az ibolya illata nem keveredik a lilioméval. Ezt az alapelvet tanulná meg minden kertész-gyakornok, aki a mai magyar belpolitikai virágoskertet szemlélné. Ugyanis volt egy alapillat (alapideológia), a liliom, amely többek közt az antalli-örökség, a konzervativizmus, és a belső kommunikáció esszenciáit tömörítette. 

Ám most a hárombetűs termőföld (MDF) egy részét kezdi elhódítani az ibolya, amely leginkább a bokros-örökség, a szakmaiság, és a szó nélküli belső kivégzések esszenciáit hordozza magában. A kettő viszont nem fér meg egymás mellett, ami komoly veszélybe sodorja az egész hárombetűs termőföldet.

Ugyanis az ibolya illat nem csak a hazai földeken nyer teret, hanem idegen, valaha szabad madarak lakta földeket is meghódít. Azonban az új illat sok liliom elv-gyökérzetével nem fér össze, így legalább annyi régi területet veszít el, mint amennyit nyer - hisz sok liliom nem akar ibolya-illatúvá vállni. Eme ténykedését az új virág azonban megpróbálja úgy álcázni, hogy ő még mindig liliom szagot áraszt - aminek hatására a legtöbb választó-méh számára ürülék szagú lesz az egész virágoskert. Távolból pedig az elrothadt szegfű bűze keveredik mindehhez.

Félő hogy az ibolyára is ilyen sors vár - a szegfű hervadása már garantált. Azonban a hervadás és a fonnyadás közt az a nagy különbség, hogy egy új tavasz eljövetelével az elhervadt virág új életre kelhet, míg az elfonnyadt maradványain maximum a férgek lakomázhatnak.

Kilépések országszerte

Hétfőn felfüggesztette párttagságát az MDF mosonmagyaróvári szervezete, a helyi elnök, Németh Sándor lemondott, négyen pedig kiléptek a pártból. Magának a szervezetnek több tagja a kezdetektől a pártban tevékenykedett és a közölt indoklás szerint a gyomruk már nem vette be azt, ami az elmúlt egy évben folyt a párt berkeiben: erősen megkérdőjelezhető tisztújítás, képviselők kizárása, Bokros bevétele, Boross eltávolodása. No meg a mostani UD-ügy, ami a konkrét döntés indoka is volt - elvégre Herényi Károlyt és Dávid Ibolyát be is szerették  volna idézni, mint gyanúsítottat.

Nem ez volt az első szervezet, amely így döntött: pár nappal korábban a Békés megyei, a békéscsabai, a gyulai, a mezőkovácsházi, és budapesti II. kerületi szervezetének elnöke távozott posztjáról, a XI. kerület elnökségéből is akadt távozó, valamint a párttagságot igazoló könyvecskék is szép számmal repültek vissza az irodák asztalaira.

A probléma másik fele, hogy az LMP sokkal eredményesebben képes besöpörni az SZDSZ-ből kiábrándult jómadarakat - és egyéb neoliberálisokat - mint Bokros bajsza, így nincs elég új ember a kilépők helyére.

A „kellő” válasz

Az MDF ebből persze mintsem fog fel. Minden egyes megingásra, Dávid elgondolásaitól eltérő ötletre, vagy megkérdőjelezésre (ami egy demokratikus párton belül teljesen természetes) azonnali sortűzzel reagálnák, amivel nem csak a kétkedő, hanem a vérontást nem kedvelő tagokat is elriasztják. Bár a választók igen kis része követi figyelemmel a belső mozgásokat, de ennyi kilépés még nekik is büdös - és az MDF-nek elég 1 százaléknyi megingás ahhoz, hogy kikerüljön a Parlamentből.

Ám mindennek ellenére újból előveszik a puskát: Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője nem épp megértően reagált a mosonmagyaróvári felfüggesztett párttagságára - gyakorlatilag kirúgta őket (is).

„Miután az MDF mosonmagyaróvári szervezete úgymond „felfüggesztette” a tagságát, a párt úgy tekinti, hogy véglegesen elváltak az útjaik. A Magyar Demokrata Fórum alapszabálya ugyanis nem ismeri az önmagát felfüggesztő szervezet vagy tagság fogalmát, nem ismeri a „kint is vagyok, bent is vagyok” állapotát. Ha a szervezet tagjai nem kívánnak közösséget vállalni az MDF-fel a nemtelen politikai támadások közepette, akkor nem méltók arra, hogy a magyar konzervativizmust, a normális politikát képviseljék.”

Az utolsó mondat különösen elgondolkoztató, főleg a „normális politika” kijelentés. Ugyanis a politikába benne van a párt belső politikája is, nem csak a programtervek, irányelvek és kommunikáció (amikből egyébként kifejezetten normális az MDF a többiekkel összehasonlítva). Csakhogy a belső pártpolitika jelenleg úgy néz ki, hogy a pártelnök habzó szájjal rohangál egy csőre töltött sörétessel, és aki egy rossz szót szól, annak szétloccsantja a fejét - ami kissé távol áll a „normális politikától”.