Brutális gyilkosság - vallási szélsőségesek?

A sajtóban kezdik elmarasztalni a vahhábiták azon kísérleteit, hogy ráerőltessék másokra a hit szélsőséges értelmezésén alapuló szokásaikat, a lakosság nagy része pedig, miközben osztozik velük a mecseteken, kerüli az érintkezést a radikális mozgalom tagjaival.

Olyan nagyvárosokban, mint Szarajevó, Zenica vagy Brcko, a radikálisok "járőrei" már többször megtámadtak az utcán olyan párokat, amelyek kimutatták egymás iránti vonzalmukat, olyan nőket, akik fürdőruhában napoztak vagy miniszoknyát viseltek, homoszexuálisokra is rátámadtak, de másokra is, akik szerintük nem megfelelően viselkedtek.

Az embereket azonban az az eset döbbentette meg leginkább, amikor Smajo Abdurahmanovic 30 éves zavidovici lakos lelőtte barátját, Velid Zahirovicot, mert az nem akarta megengedni neki, hogy tizenegy éves lányát az iszlám törvénykezés, a saría előírásai szerint, a házasság hivatalos bejegyeztetése nélkül elvegye feleségül.

A gyilkos a megbánás legapróbb jelét sem mutatja, s arra hivatkozik, hogy Mohamed prófétának is voltak fiatal asszonyai, és nincs abban semmi kivetnivaló, hogy ő is egy hamvas lányt szeretett volna elvenni. Abdurahmanovicnak előzőleg is fiatal felesége volt, a most 17 éves A. L., akit az akkor 14 éves lány apjának jóváhagyásával vett nőül.

A. L. - mint azt az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta - három év után tudott megszökni a pokolból. Sokszor verte meg a férfi, amiért nem akarta, hogy az más nőket hozzon a házhoz. Miután megszökött a lány, családját állandóan fenyegette a "volt férj". Az elszenvedett traumák miatt pedig egyáltalán nem biztos, hogy a lány képes lesz valaha is normális életet élni.

A kiskorúakkal kötött házasság szokását a vahhábiták hozták Zavidovicibe, a Szarajevótól 90 kilométernyire lévő városkába, és ma már egyre gyakoribb. Az apák rettegnek, hogy az ő lányuk lesz a következő, akire felfigyel az iszlám új "értelmezőinek" egyike - mondta el az egyik helybeli.

A szélsőséges vahhábiták az elmúlt évtizedben, a délszláv háború kezdetén tűntek fel Bosznia-Hercegovinában. Mostanra sok követőjük van, és néhány nemzetközi szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy az iszlám fundamentalizmus növekszik a balkáni országban.

Sokan közülük régi mudzsahedek, ázsiai és afrikai országok iszlám önkéntesei, akik a boszniai muzulmánok oldalán harcoltak a keresztény szerbek és horvátok ellen. Az országban dúló polgárháborúnak (1992-95) köszönhetően könnyen állampolgársághoz jutottak. Néhányan nemzetközi terrorszervezetekhez kötődnek, és az iszlám egy radikális változatának védelmezői.

Egy elemzés szerint a kétmillió bosnyák muzulmán jelentős része elutasítja a radikális tant, 12 százalékuk viszont támogatja. A boszniai muszlim közösség tagadja, hogy fenyegetésnek tekintené a vahhábitákat, mindenesetre bizottságot hoztak létre a helyzet tanulmányozására.

Boszniában vannak teljesen vahhábiták lakta települések, amelyeknek saját mecsetjük van, leghíresebb a Fahd király mecset és kulturális központ. Ezt szaúdi adományokból építették Alipasino Polje szarajevói kerületben.