A kisebb mértékű infláció okai
Elsősorban az idényáras élelmiszerek havi 9,2 százalékos árcsökkenése az oka a vártnál kedvezőbb júniusi inflációs adatnak, amelynek hatására várhatóan az éves átlagos infláció-előrejelzéseket is javítani lehet, tovább nő a jegybanki alapkamat-csökkentés esélye.
2009. július 14. kedd 14:41 - HírExtra
A fogyasztói árak júniusban 0,1 százalékkal nőttek májushoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője elmondta: a júniusi inflációs adat kedvezőbb az elemzői várakozásoknál, az eltérés szerinte teljes egészében az élelmiszerárak alakulásának köszönhető.
Ugyanez volt a helyzet a májusi mutatóval, csak pont fordítva: az élelmiszerek akkor a vártnál nagyobb mértékben drágultak - emlékeztetett. Az MKB elemzője eddig 5,4 százalékos éves átlagos inflációt és 8,4 százalékos decemberi drágulást jósolt, ám úgy vélte, a júniusi adat után mindkét előrejelzést néhány tizedszázalék-ponttal lefelé kell majd módosítani.
A monetáris politikának jól jön a kedvező inflációs adat, amely megnöveli a kamatvágás esélyét - mondta Kondrát Zsolt, aki a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülésén 50 bázispontos alapkamat-csökkentést valószínűsít.
A közeljövőről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a júliusi inflációs adat már mutatni fogja az áfa- és jövedékiadó-emelés hatását - "kérdés, a vállalatok mennyire hárítják át az adóemelést a fogyasztókra" - fogalmazott. Úgy vélte, feltehetően egy-két hónapig elhúzódik majd, amíg az adóemelés teljes hatása érvényesül az árakban.
Suppan Gergelyt elmondta: nem lepték meg a piaci konszenzusnál alacsonyabb júniusi inflációs adatok, hiszen számolt azzal, hogy a szezonális élelmiszerek májusi áremelkedése csak átmeneti volt, és júniusban korrigálnak az árak. Az elemző hozzátette: a júniusi adatok azt mutatják, hogy a forintgyengülés hatása nem gyűrűzött tovább a fogyasztói árakba.
Forrás: MTI