A zárt közintézményekek többségét illetően immár egy éve érvényben lévő füsttilalom ezentúl a bárokra, éttermekre és a kávéházakra is vonatkozik. Utóbbi különösen érzékenyen érinti a törököket, mivel az emberek a kávézókban zajló kártyapartik és más játékok velejárójaként szívesen gyújtanak rá.

Az új szabályozás kivívta az étterem-, bár- és kávézótulajok tiltakozását, szerintük a gazdasági válság már amúgy is elég rosszat tett az üzletnek. Az üzemeltetők attól tartanak, hogy a döntés hatásaként elmaradoznak a vendégek.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök és kormánya azonban fittyet hány a tiltakozásokra, és ragaszkodik a tilalom vasárnapi érvénybe lépéséhez. Erdogan különösen szívén viseli a dohányzás visszaszorítását: a kormányüléseken már évekkel ezelőtt betiltotta a cigarettázást, 2007-ben pedig a terrorizmus elleni harchoz hasonló fontosságúnak nevezte a dohányzás elleni küzdelmet.

A kormány olyannyira komolyan veszi a tilalom bővülését, hogy elrendelte egy 4500 főt számláló "füstkommandó" felállítását. Az egység tagjai rajtaütésszerűen ellenőrzik majd a bárokat, éttermeket és kávézókat. Ezer fő az ország három legnagyobb városát - Isztambult, Ankarát és Izmirt - járja majd, a többi ellenőr feladata a vidék ellenőrzése lesz. A török egészségügyi minisztérium névtelenségbe burkolózó forrása arról is beszámolt, hogy a jövőben még tovább bővülhet a különleges egység.

A tilalmat megszegőkre egyelőre nem vár vaskos büntetés, a dohányzók 69 török líra (8772 forint) bírságra számíthatnak. Rosszabbul járnak viszont azok a vengéglősök, akik szemet hunynak a dohányzás felett, ők akár 5600 lírás (714 ezer forint) büntetést is kaphatnak.

Törökországban súlyos problémát jelent a dohányzás: a közel 72 milliós lakosságból 22 millióan dohányoznak, a férfilakosság fele rendszeresen rágyújt. A 15 év felettiek negyven százaléka dohányzik, becslések szerint naponta 17 pakli cigaretta fogy el. Az egészségügyi minisztérium adatai alapján évente hozzávetőleg 100 ezer ember halála köthető a dohányzáshoz, ez a dohányosok 0,45 százalékát teszi ki. A törökök nemzetközi összevetésben is élen járnak a dohányzásban.

Az országban azonban egyre nagyobb az érdeklődés az egészséges életmód iránt, ennek köszönhetően a tilalom támogatottsága is növekszik. Persze nem minden társadalmi csoport van oda a szigorításért: a börtönökben raboskodók igencsak a szívükre vették a döntést. Az egyik fegyházban tiltakozásképpen a tetőre mászva gyújtottak tüzet és dobáltak köveket a rabok.

Törökországban korábban is próbálkoztak a dohányzás visszaszorításával: a 17. században uralkodó IV. Murád szultán saját maga járta az utcákat és rendelte el azok kivégzését, akik megszegték a dohányzás betiltására vonatkozó parancsát.