A gépészmérnökképzést mintegy két és félezer jelentkező jelölte meg 11 képző intézmény nappali tagozatán. Az alapszak az idei évben a hetedik legnépszerűbb képzés volt a nappali munkarendre, első helyre beadott jelentkezések körében, 40 százalékkal többen szeretnének ilyen diplomát kézhez kapni, mint tavaly. (A 2006-2007-es években is még 10-11. helyen szerepelt.) Összehasonlításul: a műszaki képzésformák között a mérnök informatikus képzésre jelentkezők száma 23,9 százalékkal, a villamosmérnöki képzésre pályázóké 23 százalékkal, az építőmérnöki képzésre felvételüket kérőké 36,4 százalékkal nőtt.

A gépészmérnök alapszakra jelentkezők között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara a legkedveltebb intézmény, a jelentkezők egynegyede ezt a kart jelölte meg az első helyen.

A gépészmérnöknek jelentkezők egynegyede jelölt meg levelező munkarendes képzést, háromnegyedük jelentkezett nappali munkarendre.

Ugyanez igaz a finanszírozási forma esetében is: a gépészmérnöknek jelentkezők között 86-14 százalékos az arány az államilag támogatott képzés javára a költségtérítéses formával szemben.

Az egyéb felsőoktatási képzésekre jelentkezőkhöz képest a gépészmérnöki alapszakot választók átlagosan fiatalabbak. A szak jelentkezőinek 42 százaléka 18, illetve 19 éves, tehát frissen vagy egy éve érettségizett fiatal. Ugyanez az arány a többi jelentkező körében 35 százalékos.

A szakra jelentkezők között 96,4 százalék a férfiak aránya, a gépészmérnök szakra jelentkezőknél 2009-ben mindössze 121 nő jelölte be a képzést első helyen jelentkezési lapján.

A gépészmérnök alapszakra jelentkezők között az átlagot meghaladó mértékű - 51 százalékos - azok aránya, akik középfokú tanulmányaikat szakmát adó középiskolában folytatták, avagy technikusi végzettséggel rendelkeznek. Ezzel párhuzamosan a gimnáziumi érettségivel rendelkező gépészmérnök-jelöltek aránya a többi jelentkezőhöz viszonyítva csekélyebb.

Aggasztónak tartják szakemberek, hogy a jelentkezők nyelvtudása lényegesen alacsonyabb a többi szak jelentkezőihez képest. A szakot első helyen választók 77 százalékának semmiféle nyelvvizsgája nincs - a többi jelentkezőnél ez az arány 61 százalékos. Ez a különösen alacsony nyelvtudási szint azért is figyelemre méltó, mert népszerű, a jelentkezők száma alapján rendre az első tíz szak közé sorolható képzésről van szó, s a legkeresettebb szakoknál általában magasabb az előképzettség.