Mesterséges tó a sivatag közepén
Óriási mesterséges tavat hoznak létre Türkmenisztán északi részén, a Karakorum-sivatag közepén.
2009. július 16. csütörtök 21:54 - HírExtra
Az ünnepélyes kapavágást Gurbanguly Berdimukhammedow türkmén elnök tette meg nagyszabású ünnepség keretében az összegyűlt ezer fős tömeg - magas rangú kormányzati tisztségviselők, diplomaták és helyi potentátok előtt.
Mint az államfő hangsúlyozta, új élettel töltik meg a most még kietlen pusztaságot. A projekt révén le lehet csapolni az elvizenyősödött gyapotültetvényeket. Az Aranykor tavát tápláló csatornák mentén és a mesterséges vízgyűjtő környékén kialakuló dús vegetáció az egykorvolt sivatagba csalogatja a költöző madarakat.
"Ezek a csatornák az öntözést teszik lehetővé, átváltoztatva a Karakumot virágzó oázissá" - hangsúlyozta Berdimukhammedow.
A tervek szerint a tó egy természetes földteknőben létesül, majdani területe eléri a 2000 négyzetkilométert, mélysége 70 méteres lesz, s 130 milliárd köbméter vizet tartalmaz majd. A vizet 2650 kilométer hosszúságú csatornarendszer segítségével juttatják el az elöntött gyapotföldekről a helyszínre. A tó feltöltése a tervek szerint 15 évet vesz majd igénybe, a projekt számított költsége 4,5 milliárd dollár (876 milliárd forint).
A türkmén kormány szerint a projekt környezetkímélő és víztakarékos, ami igen fontos szempont egy olyan térségben, amely állandó vízhiánnyal küszködik.
A környezetvédők viszont aggódnak, hogy a terv, amely még Berdimukhammedow elődje, Saparmurat Niyazov agyában született, természeti katasztrófát jelent a vidéknek. A gyapotföldekről elvezetett víz ugyanis mérgező vegyületeket - rovarirtókat és műtrágyát tartalmaz, némely szakember szerint pedig a sivatagi forróság igen gyorsa elpárologtatja a vizet.
A környezetvédők az át nem gondolt projektek tragikus példájaként az Aral-tó sorsát hozzák fel, amely Kazahsztán és Üzbegisztán között található. Egykoron ez volt a világ negyedik legnagyobb tava, ám a szovjet idők öntözési beruházásainak következményeként kiterjedése majd 90 százalékkal csökkent.
Annak ellenére, hogy az Aranykor tavát a tervek szerint a gyapotültetvényekről elvezetett víz táplálja, sokan attól tartanak, hogy a türkmének "megcsapolják" a Szir-darja folyót, amely az ország északi, Üzbegisztánnal közös határán fut. Ez vitákat gerjeszthet a két szomszédos ország között, s további környezeti károkat okozhat.
Forrás: MTI
1. A türkmén sivatagnak nem Karakorum a neve, hanem KARAKUM.
2. A Szir-darja nem fut a türkmén-üzbég határon, hanem Üzbegisztánból folyik Kazahsztánon át az Aral-tó irányába. Amiről a cikkben szó van, az az AMU-DARJA folyó, ami többek között jórészt csak türkmén területen halad át és csak kisebb részt határfolyó a nevezett két ország között. De az tény, hogy ha azt Türkmeisztánban megcsapolják, akkor nem marad vize a végső üzbég területre.
3. A jelenlegi elnök neve pedig magyar kiejtés szerint Gurbanguli Berdimuhammedov. A elhunyt elnök neve pedig Szaparmurat Nijazov volt, de Türkménbasi-nak neveztette magát.