Egymásra talált a két nagyhatalom vezetője
Németország és Oroszország remekül szót ért egymással. Ezt jelezte a legutóbbi Merkel-Medvegyev találkozó is. A kölcsönös tisztelet és a stratégiai partnerség hangsúlyozása mögött kőkemény gazdasági érdekek húzódnak.
2009. július 17. péntek 18:09 - Kesjár Norbert
A héten találkozott egymással Angela Merkel német kancellár és Dmitrij Medvegyev orosz elnök. A München melletti schlessheimi kastélyban folyó tárgyalásokon elsősorban gazdasági, energetikai kérdések kerültek szóba.
Nagyon nagy az egyetértés gázügyben
Konkrét üzleti megállapodások
A Merkel-Medvegyev találkozó mellett párhuzamosan zajló különböző miniszteri, gazdasági tárgyalásokon több konkrét üzletet is megkötöttek a felek. Egyezményt írtak alá például az Oroszországba irányuló német export finanszírozásáról, a német Siemens mozdonyok Oroszországba szállításáról és frankfurti repülőteret működtető Fraport vállalatnak a szentpétervári repülőtér kibővítésében játszott szerepéről. Ezen kívül Merkel biztosította Medvegyevet arról, hogy ő az oroszok pénzelte osztrák-kanadai konzorciumot támogatja az Opel autógyártóért folytatott versenyfutásban.
Forrás: MTI.
A találkozó egyik legfontosabb témája volt a gázvezeték-építések ügye. Ez két útvonalat jelentett, egyrészt a Balti-tenger alatt futó
Északi Áramlat nevű vezetéket, másrészt a Nabucco-projektet.
Már
Gerhard Schröder kancellári működése alatt megszületett az Északi Áramlatnak a terve. A gázvezeték megvalósítását azonban eddig több akadály is hátráltatta. Több érintett uniós ország is tiltakozik ellene. Azonban, míg a finneknek és a svédeknek elsősorban környezetvédelmi jellegű kifogásaik vannak, Lengyelország politikai okokból támadja a projektet.
Ennek a gázvezetéknek a jelentősége ugyanis abban áll, hogy „kikerüli” Lengyelországot. A lengyelek szerint a két gazdasági nagyhatalom ezzel nem a lehető legracionálisabb döntést hozta gazdasági szempontból, ami igaz is, hiszen a beruházás sokkal többe kerül így, mintha Lengyelországon át (egy már kiépítet vezetékkel párhuzamosan) épülne meg. A lengyelek tehát politikai döntést emlegetnek, amely igaz is lehet, lévén Oroszország nem tartja megbízható partnernek őket. S hogy miért?
Csupán azért, mert a lengyelek ragaszkodnak ahhoz, hogy ne kerüljön orosz többségi tulajdonba a területükön áthaladó vezetékrendszer.
A németeknek persze nincs kifogásuk a projekttel szemben, sőt, teljes mellszélességgel támogatják azt. A mostani találkozón is megerősítették, hogy stratégiai jelentőségűnek tartják az Északi Áramlatot. Olyannyira, hogy Merkel biztosította Medvegyevet arról, hogy mindent megtesznek a különböző engedélyek mihamarabbi megszerzéséért.
A másik gázvezetéket illetően sem volt a két állam vezetője között konfliktus.
Angela Merkel az uniós állásponttal összhangban hangsúlyozta, hogy az EU-nak (s így Németországnak is) elsőrendű célkitűzése a gázellátás diverzifikálása, azaz a források megosztása. A német kancellár szerint minden gázvezetékre szükség van, ami Európába irányul, hiszen a megnövekedett energiaigényeket csak így lehet (olcsón) fedezni. Medvegyev sem volt a Nabucco ellen, bár a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy továbbra sem érti azt, hogy honnan kap majd elegendő gázt a Nabucco.
Merkel tehát nem ellenzi az orosz vezetékterveket, mert tisztában van azzal, hogy a világ egyik legnagyobb gazdaságának, az EU-nak minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy versenyképes maradhasson, s ez csak úgy érhető el, ha kielégíti az energiaigényét. (Egyébként a jelenlegi magyar kormány is hasonló állásponton van. Viszont a legnagyobb magyar ellenzéki párt már csak a Nabuccot támogatná, a vele párhuzamosan épülő Déli Áramlatot nem.)
A német-orosz viszony javulását jelzi (a Merkel-Putyin találkozók egy kicsit fagyosabb légkörben kerültek megrendezésre a Schröder-Putyin „baráti találkákhoz” képest) az is, hogy a két ország elhatározta: létrehoznak egy közös energiaügynökséget, amely összehangolja a felek energetikai és környezetvédelmi együttműködését.
Azért felmerültek kínosabb témák is
A gazdasági kérdések mellett szóba kerültek egyéb témák is, ezek elsősorban biztonságpolitikai és emberi jogi ügyek voltak.
Oroszország mindenképpen szeretné (legalábbis a hivatalos retorikában), ha létrejönne egy egységes európai biztonsági rendszer. Ezt egy sajátos, afféle megerősített NATO-orosz partnerségként képzelnék el. Moszkva célja ezzel az lenne, hogy a NATO ne jelentsen közvetlen fenyegetést Európa felől rájuk (lásd cseh- és lengyelországi radar-, ill. rakétaügy). Angela Merkel udvariasan kitért ez elől, ami érthető, hiszen egy esetleges NATO-orosz együttműködésben Németországnak igen kicsi szerepe lenne – ellentétben a mostani helyzettel, ahol betöltheti a "híd" szerepét.
Angela Merkel –
Obamával ellentétben – nem volt túl szívbajos, mert a legújabb oroszországi újságíró-merénylet kapcsán megemlítette, hogy az lenne a kívánatos, ha Moszkva mihamarabb feltárná a gyilkosság hátterét. (A nyilvánvalóan politikai megrendelésre végrehajtott merénylet megrendelésével a Kremlhez hű csecsen elnököt gyanúsítják.)
Dimitrij Medvegyev azonban nem jött zavarba Merkel kijelentésétől, sőt, rendkívül elismerő szavakkal szólt a meggyilkolt újságírónő tevékenységéről és megerősítette: mihamarabb kézre kerítik a tetteseket. Medvegyev viselkedése hatalmas változást jelent ahhoz képest, ahogy Putyin nyilatkozott annak idején az Anna Politkovszkaja-ügyben. A megváltozott hangnem jelzi, hogy Moszkva nem tekinti többé tabunak ezeket a kérdéseket sem.
A baráti beszélgetések folytatása
A két ország vezetői az elmúlt hónapokban rengetegszer találkoztak egymással, hiszen tagjai minden jelentősebb nemzetközi szervezetnek és csoportnak is, többek között a G20-nak és a G8-nak is. Ezeken a fórumokon túlmenően pedig rendszeresen tartanak csúcsértekezleteket. A következő Oroszországban lesz, de előtte még vélhetően a berlini fal leomlásának 20. évfordulójára szervezett ünnepségen is fognak találkozni a két nagyhatalom vezető politikusai.