A magyar külpolitikában és nemzetpolitikában még sohasem volt akkora egyetértés politikusaink között fiatal demokráciánk 20 éve alatt, mint jelenleg (a jelentősebb politikusok közül talán csak Sólyom László köztársasági elnök nem fogalmazott még meg markáns tiltakozást).

A szlovák nyelvtörvény módosítása egységbe kovácsolta az összes magyar politikai pártot, hazánkban és a határainkon túl is. A magyar parlamenti pártok politikusai például külön is hangsúlyozták, hogy a közös magyar álláspont kialakításakor és a javaslatok megfogalmazásakor a szlovákiai magyar pártok véleményére kell támaszkodni.

Közös nyilatkozat

A parlamenti sokpárti találkozók általában nem szoktak jelentős eredménnyel zárulni, a mostani négypárti megbeszélés azonban kivételt képez e megállapítás alól, mert ezúttal sikerült egy igazán markáns politikai nyilatkozatot megfogalmaznia a szlovákiai magyar kisebbség védelmében.

A dokumentum leszögezi, hogy „törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértés a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása”.

Ilyen erőteljes megfogalmazásra még nemigen volt példa egy demokratikus állammal szemben a magyar fél részéről.

„A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, és szankciókkal fenyegeti” – áll a nyilatkozat-tervezetben.

A magyar parlamenti pártok felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, mert azok „ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel”.

Azon túl, hogy a legutolsó kijelentés nagyon erősre sikerült, világosan látszik a dokumentumból, hogy a nemzetközi és európai egyezményekre való hivatkozással a magyar pártok szerint az ügy nem tekinthető csupán a magyar és a szlovák nemzet belügyének.

A nyilatkozat persze elsősorban az Európai Uniónak szól, nem pedig Szlovákiának. Hiszen nem lehetünk annyira naivak, hogy azt gondoljuk, hogy Szlovákia nemzetközi nyomás nélkül, pusztán önszántából megváltoztatná a jogszabályt (ezt már az is alá támasztotta, hogy az elfogadása előtti magyar tiltakozást sem vették figyelembe a szlovák parlamenti pártok).

Nemzetközi fórumokon is aktívak a magyarok

A nemzetközi szervezetekhez fordulást az elsők között vetette fel Szili Katalin házelnök, aki már a törvény elfogadása előtt is tiltakozott az ellen szlovák kollégájánál.

Szili példaként az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) említette, mint olyan fórumot, amely előtt tiltakoznunk kell. (Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jövő hétre találkozót szervezett, ahol a kormány is ott lesz.)

A további nemzetközi fórumok az Európai Unió és az Európa Tanács lehetnek. Az Európa Tanácsban meglévő – elsősorban liberális – erős magyar befolyást az SZDSZ tudná latba vetni a leginkább, Eörsi Mátyás képviselő lévén. (Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője határozottan kijelentette, hogy a szlovák szabályozás olyan mértékben ellentétes az Európai Unió és az Európa Tanács szellemiségével, hogy azzal „Szlovákia kiírja magát az EU-ból és az Európa Tanácsból”.)