Magánhadseregek lephetik el az országot?
Nyílt levélben tiltakozik a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál, mert a tárca uniós irányelvekre hivatkozva azt tervezi, hogy megszűnteti a kötelező kamarai tagságot.
2009. július 24. péntek 08:09 - Nagy András
Német Ferenc, a civil vagyonőröket tömörítő kamara elnöke levelében kifejti: az IRM által támogatott szabályozási elképzelés indokolatlan, az EU-előírásnál jóval nagyobb mélységű megfelelést kíván megvalósítani, mely a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatások piacán már komoly, akár nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet.
Magánhadseregek a kamara látóterében
Német Ferenc szerint a száztíz ezer főt foglalkoztató ágazat szereplőinek többsége is a kötelező tagságban látja biztosítva, hogy a civil rendvédelem ellenőrizhető része marad-e a rendvédelemnek, vagy pedig „különböző politikai vagy gazdasági érdekeket szolgáló magánhadseregek” gyűjtőtáborává válik.
A kamara vezetője úgy látja, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetésének igénye mögött „egy szűk érdekcsoport” áll, mely a szakmai érdekekkel szembemenve közvetlen befolyást tud gyakorolni a jogszabályalkotásra. Német arra kéri Draskovicsot, hogy ezúttal is fontolja meg a kamara ellenjavaslatát, ahogy azt korábban háromszor már megtette.
Mint azt a HírExtra megtudta, ez már a negyedik alkalom, hogy a rendvédelmi szervekért felelős minisztérium megkísérli összhangba hozni a hazai civil biztonsági erők tevékenységét az uniós előírásokkal. Azonban míg korábban a tárca minden esetben elállt a jogszabály-módosítástól, miután megismerte a kamara szakmai állásfoglalását, most erre jóval kisebb hajlandóságot mutat – mondta Német Ferenc lapunknak.
A rendészeti minisztérium a 123/2006-os EU-s irányelvre hivatkozva számolná fel a kötelező kamarai tagságot. A szolgáltatások szabadságáról szóló direktíva értelmében az Európai Unióban egyik tagállam sem kötheti feltételekhez egy másik országból érkező cég vagy magánszemély szolgáltatási jogosultságát. Vagyis mindenki szabadon szolgáltathat az unió területén belül. A kérdés csak az, mindez vonatkozik-e a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra, illetve személyekre is? Német Ferenc szerint az uniós irányelv tartalmaz egy olyan kitételt, amely részletesen szól a kivételezett szolgáltatási tevékenységkörökről.
Nemzetbiztonsági ügyről lenne szó?
A kamaraelnök értelmezése szerint ebbe a személy- és vagyonvédelemi tevékenység is beletartozik, mivel a direktíva az tagállamilag ellenőrizhető szolgáltatások (pl. rendőrség, tűzoltóság, katonaság) körében a magánbiztonságot is említi. Magyarul Német szerint nincs jogszabályi kötelezettsége a minisztériumnak.
Német Ferenc emlékeztet rá, hogy 1998-ban azért kellett létrehozni a vagyonvédelmi kamarát, mert semmiféle szakmai felügyelete nem volt a különböző cégcsoportoknak. Az ágazat liberalizálásával ez a kaotikus állapot térhet vissza – mondja. A kamaraelnök valós veszélynek tartja például, hogy különböző félkatonai vagy terrorszervezetek fészkeljék be magukat Magyarországra, ha tudomást szereznek arról, hogy itthon egy vagyonvédelmi cég égisze mögé bújva szabadon tevékenykedhetnek. Ennek már nemzetbiztonsági szempontból is beláthatatlan következményei lennének Német szerint.
Arra a kérdésünkre, hogy kikre gondol, amikor a kötelező kamarai tagság megszüntetésének igénye mögött egy szűk érdekcsoportot vizionál, Német nem felel egyértelműen. Multinacionális érdekeltségi köröket emleget, amelyek egy-egy rendvédelmi szakszervezet mögött állnak, és akikkel a minisztérium rendszeresen tárgyal, szemben a tisztán magyar érdekeltségű vagyonvédelmi kamarával.
Burkolt támadás a magyar gazdaság kifehérítése ellen?
Német szerint valójában arról van szó, hogy a kamara az elmúlt években föllebbentette a fátylat az ágazatban igen jellemző fekete foglalkoztatásról, márpedig e mögött nagyon komoly gazdasági érdekek húzódnak. Szerinte a személy- és vagyonvédelemben naponta tízezrek dolgoznak adó- és járulékfizetés nélkül, a zsebekbe feketén vándorló pénzek nagysága pedig heti szinten is milliárdokban mérhető.
Kérdés, mi lesz a vagyonvédelmi szervezet sorsa, ha a minisztérium valóban megszűnteti a kötelező tagságot? Információink szerint a kamara ma több mint 136 ezer taggal rendelkezik, az éves tagsági díj pedig 5600 forint.
Lapunk természetesen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál is érdeklődött a kötelező kamarai tagság megszűntetésének ügyében, ám írásos megkeresésünkre mindeddig nem érkezett válasz.