Michael Petralgia, az Oxfordi Egyetem régésze szerint a térség lakossága mintegy 35 ezer évvel ezelőtt kezdte alkalmazni az úgynevezett mikroliteket - többnyire mértani alakzatú pattintott kovakőszilánkokat, amelyek fokozatosan felváltották a drabálisabb kőeszközöket - olvasható a New Scientist (http://www.newscientist.com) tudományos hírportálon.

Ezek az aprócska, könnyen elkészíthető kőeszközök nagy előrelépést jelentettek a korabeli lakosság számára, hiszen kevesebb alapanyagból, gyorsabban és nagyobb mennyiségben lehetett őket előállítani.

"Ez lehetővé tette, hogy hatékonyabban, kevesebb erőfeszítéssel öljék le az állatokat" - magyarázta Lawrence Guy Straus, a University of New Mexico paleoantropológusa, aki nem volt részese a vizsgálatnak.

Michael Petralgia elmélete szerint a globális jégkorszak beköszöntével 30-35 ezer évvel ezelőtt megváltoztak a létfeltételek az indiai szubkontinensen: lerövidült a monszunidőszak, s az addigi homogén trópusi növényzetet a szavannák, lombhullató erdők és sivatagok "foltszerű" mintázata váltotta fel.

Mivel zsugorodott az emberi életre alkalmas terület, a népesség csoportjai közelebbi kontaktusba kerültek egymással, s versenyezniük kellett a szűkülő élelemforrásokért.
"Új stratégiákat kellett kifejleszteniük, hogy új forrásokra leljenek. Így született a korszakalkotó újítás, a mikrolittechnológia" - magyarázta Michael Petraglia.

A keskeny, mindössze 4 centiméter hosszú kőeszközök tömeges alkalmazása 30 ezer évvel ezelőttre tehető. A kovakőszilánkokat először a lándzsanyélhez, később a nyilakhoz erősítették, ennek köszönhetően a vadászó-gyűjtögető népesség a sűrűbben lakott térségekben is képes volt megélni, s létszáma növekedett.

Az elméletére Michael Petralgia munkatársai genetikai bizonyítékokat is találtak - India jelenkori lakosságánál az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálva bizonyítékokat szereztek arra nézve, hogy a térség népességének genetikai diverzitása (sokfélesége) épp a globális jégkorszak idején kezdett el növekedni.

A későbbi találmányok, például a növénytermesztés és az állattartás minden kétséget kizáróan tovább növelték a népesség sűrűségét, ám mint Michael Petralgia rámutat, a 35 ezer évvel ezelőtti technológiai újítás indította el azt a lavinaszerű demográfiai folyamatot, amelynek hatása mind a mai napig érződik.