Tettek mezeje

„Change” - hirdette Barack Obama, amerikai elnök választási programjában - ám senki sem hitte volna, hogy ez az öt betű tényleg ekkora szerepet fog játszani politikájában - s így a világ életében. A klímaváltozáshoz, az amerikai egészségügyhöz, és a külpolitikai kérdésekhez való hozzáállása nagyban különbözik mind elődjétől, mind az eddigi amerikai elnökök többségétől. A mindig békés, a világot és a fejlődést szolgáló hozzáállása, ám szükséges időkben markáns kiállása olyan politikussá teszi Amerika első fekete elnökét, hogy a világ lassan azt kiáltja, hogy bárcsak száz éve néger lenne az elnök.

Ez persze nem a bőrszínen, hanem sokkal inkább az emberi hozzáálláson múlik. Ez a hozzáállás pedig Obamát a világ legnépszerűbb elnökévé teszi, (legalábbis amióta mérik ezt az adatot). De ami még fontosabb: ez a fajta hozzáállás segíthet megoldani a közel-keleti helyzetet, ami lassan fél évszázada szüntelen forrong. Bár eddig is folytak ez irányú tárgyalások, de csak most indult egy erőteljes diplomáciai offenzíva - ami elsősorban Izrael ellen irányul.

Tollat szegezz!

George Mitchell ex-szenátor, Amerika közel-keleti megbízottja szombaton tárgyalt Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, amin sikerült áttörő eredményeket elérniük. Bár pontos információból nem sokat adtak közszájra, de a képet a korábbi országos diplomáciai eszmecserékből könnyen össze lehet rakni. Annyi biztos, hogy bár Amerika nem enyhíti szankcióit Szíria ellen, de hajlandó újra nagykövetet küldeni az országba - amely cserébe hajlandó ismét, Törökország közvetítésével tárgyalni Izraellel.

Ez azért lenne létfontosságú, mivel a két ország rendezheti az Izrael által elfoglalt Golán-fennsík helyzetét - amivel elvághatja a Hezbollah, Hamász és Irán kapcsolatait. Hosszútávon pedig képes lenne mind Izraelt, mind Szíriát beléptetni a térség politikailag vállalható országai közé, ami mindkét állam elemi érdeke. Ehhez persze amerikai segítség is kell, ami joggal várható Obamától: egészen annyira, hogy Aszad meghívta magához további tárgyalásokra.

Mitchell vasárnap Ehud Barak védelmi miniszterhez folytatta körútját, hétfőn Mahmud Abbasz palesztin elnökkel, kedden pedig Barakon kívül pedig Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel fog találkozni. Bár az utat az amerikai diplomácia megpróbálja különálló tárgyalásoknak beállítani, a vak is látja, hogy ezek az akciók egyazon hadművelet részei - főleg, hogy a héten Izraelben tárgyal Robert Gates védelmi miniszter és James Jones, Obama nemzetbiztonsági tanácsadója is. Ezek - úgy néz ki - főképp Izrael ellen irányulnak.

Újabb keresztes hadjárat?

Az akció tovább gyengítheti Obama megítélését Izraelben, ahol egyébként is a legalacsonyabb a népszerűsége - talán a föld összes országán belül, amit még egyik amerikai elnöknek sem sikerült elérnie. A Jerusalem Post által készített felmérés szerint ugyanis az izraeliek csupán 6 százaléka szimpatizál az elnökkel (pontosabban nevezi Izrael-barátnak, ami ott egy és ugyanaz). Ez nagyrészt annak az oka, hogy Obama megpróbál erős nyomást gyakorolni Izraelre, a zsidó telepek bővítésének leállításával kapcsolatban - legalábbis a Palesztin területeken - sőt, azok átköltöztetése is felmerült már.

A téma előkerült Mitchell és Barak vasárnapi tárgyalásán is: az amerikai diplomata cserébe azt ígérte, hogy így megpróbálhatná meggyőzni az arab vezetőket, hogy ők is tegyenek egy demonstratív lépést afelé a jövőkép felé, ahol a térségben átfogó béke és fejlődés uralkodik.

Ezzel kapcsolatban egy héttel ezelőtt Netanjahu is felszólalt: kijelentette, hogy ő nem fog elfogadni semmilyen parancsot az amerikaiaktól, amik a zsidó telepekre vonatkoznak - főleg nem Kelet-Jeruzsálemben. A diplomáciai offenzívára viszont már rögtön más hangnemben reagált: friss közleményében úgy fogalmaz, „természetes, hogy egy szövetségesek közti kapcsolatban nincs teljes egyetértés minden pontban” és Amerikát „fontos és rendíthetetlen” partnerének nevezte. Azonban azt hozzátette, hogy a telepek „természetese növekedését” nem hajlandó megállítani - habár a kitelepítést hivatalosan már nem támogatja.

Kelet-Jeruzsálem lehet egyébként a Palesztin-Izraeli tárgyalások egyik kulcspontja, ugyanis a Palesztinok mindenképpen azt a városrészt akarják fővárosuknak - Izrael viszont a világ minden kincséért sem adná. Így elképzelhető, hogy egy újabb keresztes hadjárat indul majd Jeruzsálemért - csakhogy a csatákat telepesek és diplomaták vívják majd pápák és keresztes lovagok helyett.