A Fidesz is vétkes a sukorói kaszinóbizniszben?
A King’s city névvel elhíresült kaszinótervezet még a konkrét tervek napvilágra kerülése előtt akkora hullámokat vert, amekkorát ingatlanügy már rég nem. A Fidesz vádolja a kormányt, az LMP a Fideszt, Bajnai meg önmagát.
2009. július 29. szerda 18:19 - Pásztor Balázs
Alapjába véve azzal semmi gond nincs, ha külföldi vállalkozók hoznak be forint milliárdokat Magyarországra, hogy itt építkezzenek, teremtsenek munkahelyeket és fizessenek eszméletlen mértékű összegeket az államnak és az adott településnek - adó formájában. Csak arra kell vigyázni, hogy emiatt az adott környezet ne sérüljön túlságosan, és hogy a vállalkozók tisztességesen jussanak mindenhez (földterület, építési engedély, pályázat stb.) ami az építkezéshez kell. Azonban ezek a feltételek nagyon nem teljesültek a sukorói gigatervezetnél.
Fejétől bűzlik a hal
További résztvevők
Ronald S. Lauderen, és Joav Blumon kívül a befektetők közt van Fred H. Langhammer, Itzhak Fisher, Gal Gaye is. Langhammer többek közt a Disney, az Estée Lauder, az American International Group, a Gillette és a The Shinsei Bank Limited igazgatója, illetve igazgatósági tagja - nem csoda, hogy a befektető cég egyik összefoglalója a vállalatvezetői rutint emeli ki nála, akárcsak Fishernél. A Blumhoz hasonlóan ex-Likud párti Fisher a Churchill Ventures elnöke, és RSL Communications társalapítója és vezérigazgatója - ami egy potom 2,500 alkalmazottat dolgoztató, 21 országban jelenlévő kis cégecske. Gaye-ről túl sok információ nincs, csak annyi, hogy a magyar MTH Group pénzügyi vezetője.
Amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport 2011-re, King's City néven egy hatalmas kaszinó-komplexumot kíván felhúzni a Velencei-tó partjára. Köztük van Ronald S. Lauder médiamágnás, a Zsidó Világkongresszus elnöke (egy dokumentum szerint) és a magyar belügyekben különösen jól informált Joav Blum Izraeli-magyar állampolgárságú üzletember. Az ügy valahol ott kezdődik, hogy Blum még 2007-ben vett egy 183 hektár gyümölcsöst Albertirsa és Pilis között, majd egy évvel később az isten háta mögötti Sukoró lakosa lett - látszólag teljességgel érthetetlen okokból.
Aztán az épülő M4-es autópálya éppen ott haladt volna el, ahol Blum telke volt, amit így az állam készséggel felvásárolt volna - szép kis haszonhoz juttatva Blumot. Ám Blum nem akart pénz, inkább élt a cserelehetőség jogával, és ha már ő úgyis sukorói lakos, így egy ottani, part és autópálya-közeli 70,1 hektáros területet kért cserébe. Ment a számolgatás, majd kijött, hogy a sukorói terület egy hangyányival azért értékesebb, mint Blum telke, ezért neki kéne még pár százmilliót fizetnie, amit készségesen meg is tett.
Végül összejött mindenki, aki csak akkortájt számított az országban (pontosan május 26-án, a Parlament Nándorfehérvár termében), hogy tető alá hozzák a királyok városát: az üzletembereken kívül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bárd Károly ügyvéd, Bajnai Gordon gazdasági miniszter, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Daróczi Dávid kormányszóvivő, és Radnai György. A keretes cikkünkben megtalálható jegyzőkönyvből [Így volt] egyértelműen kiderül a kormány kissé kérdőre vonható állásfoglalása a projekttel kapcsolatban.
Később, 2009. február 19-én a Pénzügyminisztérium koncessziós pályázatot hirdetett a Közép-Dunántúl régióban létesítendő, első kategóriába sorolható játékkaszinó létesítésére és üzemeltetésére - aminek elnyerésére az befektetőcsoporton kívül másnak esélye sem volt, a sukorói telek meg úgyis ott állt árván, üresen...
