Laborc panaszát elutasították

Az ügyészek álláspontja szerint a vám- és pénzügyőrség, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai gyors, alapos és törvényes munkát végeztek, amelyet az ügyészség felügyelt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a vám- és pénzügyőrség bűncselekmény hiányában szüntette meg a Laborc Sándor feljelentése nyomán indult büntetőügyeket. A nyomozást megszüntető határozattal szemben Laborc panasszal élt, ezt bírálta el a Fővárosi Főügyészség. Laborc a legfőbb ügyésznek, Kovács Tamásnak levélben összegezte a megszüntető határozattal és nyomozással kapcsolatos észrevételeit.

Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztályának illetékese Laborc Sándornak az UD Zrt. ügyében tett feljelentésével kapcsolatban azt mondta: "ennek az ügynek egy tanulsága van: amikor hivatalos szerv feljelentést tesz, olyat tegyen, amely tényállásában megalapozott". Ehhez a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) megvannak az eszközei - mutatott rá. Hozzátette: egyúttal visszautasítja a főigazgatónak az ügyészséget bíráló kijelentéseit.

Mint mondta, Laborc feljelentésének megalapozottságát "nagyon jól mutatja az a tény, hogy mindazokban a tényállásokban bűncselekmény hiányában meg kellett szüntetni a büntetőeljárást", amelyek a feljelentésben szerepeltek.

Hozzátette, amikor Laborc Sándor feljelentést tett, arról úgy számoltak be, hogy súlyos, az ország egyik fontos szervének biztonságát sértő, az NBH szerverét feltörő bűncselekmény történt. Az osztályvezető értetlenkedésének adott hangot amiatt, hogy Laborc éppen azt kifogásolja: egy ilyen ügyet az ügyészség kiemelt üggyé nyilvánított.

Hangsúlyozta: átvizsgálták a lefoglalt gépeket és egyetlenegy kémszoftvert nem találtak a programok között. Mint mondta, nem felel meg a valóságnak az sem, hogy behatoltak volna az NBH, vagy Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó számítógépes rendszerek bármelyikébe. Ha ilyen történt volna, és bizonyítani tudták volna, már börtönben ülnének az elkövetők - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mivel az ügyészek szerint nem történt bűncselekmény, ennek alapján felmerül-e a hamis vád gyanúja Laborccal szemben, Kovács Attila azt mondta, az illetékes ügyészségnek (a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek) kell majd megvizsgálnia ezt.

Szabadváriné Vámos Katalin, a Fővárosi Főügyészség gazdasági és kiemelt ügyek osztályának vezetője elmondta: mindkét panaszt elutasították.

A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés ügyében tett feljelentésről már a házkutatáskor megállapították, hogy a megtalált fegyverek nem engedélykötelesek, ezt az eljárást az NNI már a nyomozás során megszüntette, Laborc pedig ezt tudomásul vette.

Laborc magántitok jogosultalan megismerése miatt is tett feljelentést tavaly szeptemberben, mert - mint a feljelentésben írta - az UD munkatársai egy ügyvédi irodát titkosszolgálati eszközökkel megfigyeltek. Panaszában Laborc azt írta, az UD birtokában voltak titkosszolgálati eszközök, a nyomozóhatóság nem tett meg mindent ennek a tényállásnak a felderítésére.

A panasz nem alapos, ügyvédi irodában nem lehet ezt a bűncselekményt elkövetni, legfeljebb ügyvédi titok sérthető, de erre sem sikerült adatot találni - mondta az osztályvezető. Hozzátette: ez a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, az ügyvédi iroda vezetője azonban ezzel nem élt.

A feljelentésnek azzal a pontjával kapcsolatban, hogy az UD Zrt. környezettanulmányokat végzett, ami megalapozza a személyes adattal visszaélést, Laborc kifogásolta, hogy bár megtalálták a könyezettanulmányokat, az érintetteket nem hallgatták ki.

Ezt a bűncselekményt csak akkor lehet elkövetni, ha a személyes adat kezelése jelentős érdeksérelmet okoz, ez objektív kategória - mondta az ügyész. Megjegyezte: az UD tevékenységébe beletartozott a nyomozás is, és a vonatkozó jogszabályok szerint végezhették ezt a tevékenységet.

Laborc további kifogásaival kapcsolatban az ügyész kitért arra is, azért rendeltek ki független szakértőt az adatállomány átvizsgálására, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkájával kapcsolatban kétség se merülhessen fel. A szakértő feladata az adatállomány mentése volt, az NNI csúcstechnológiai osztálya pedig átvizsgálta a számíógépes adatokat és nem talált kémprogramot.

Azzal összefüggésben, hogy Laborc szerint érthetetlen, miért bontották szét az ügyet, s utalták külön hatóságokhoz, az ügyész kifejtette: jogszabály határozza meg, mely bűncselekményekben mely nyomozóhatóság járhat el.

Arra a panaszra, hogy nem rendeltek ki adószakértőt az adócsalás ügyében, kifejtette: fel sem merült a gyanú, hogy elkövették volna az adócsalást. A cégvezetők bankszámláinak forgalmi adatai, a cég könyvvizsgálójának és könyvelőjének tanúvallomásai alapján nem volt igazolható, hogy offshore cégeknek címzett fiktív számlákat bocsátott volna ki az UD Zrt.
A feljelentés mellékletét képező lehallgatási anyagokról pedig azt mondta, azok felhasználására a büntetőeljárásban a törvényben előírt feltételek hiánya, például a haladéktalan feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem volt lehetőség.

Az ügyész a sajtóban az UD-ügy mellékszálaként emlegetett esztergomi üggyel kapcsolatban az MTI kérdésére azt mondta: az még folyamatban van a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. Ebben az ügyben az NBH vezetője lehetséges felbujtóként jelöli meg Meggyes Tamás esztergomi fideszes polgármestert egy államtitoksértéssel összefüggésben, melynek során - mint arról korábban a Népszabadság beszámolt - "ismeretlen forrásból megszerezte esztergomi munkatársainak, helyi gazdasági, politikai ellenfeleinek mobilhívás-listáit".