A Gazdaságkutató Intézet és az Erste bank által a magyar gazdaságról közölt friss állapotfelmérésből ugyanis kiderül, hogy a magyarországi gazdasági visszaesés mélypontja még előttünk áll.

Alényeges gazdasági mutatókra lebontva ez azt jelenti, hogy a magyar GDP idén a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 6,5 százalékkal csökken, az államháztartási hiány (GDP arányosan) 3,8 százalék körül várható. A forint várhatóan tovább erősödik az év vége felé, s az infláció is gyorsuló tempóra vált, köszönhetően az áfa és jövedéki adók emelkedésének. Ezen kilátások (főképp az izmosodó forint víziója) az exportipar és a mezőgazdaságra hatnak kedvezőtlenül.

Kicsit megbízhatóbbak lettünk

Hozzá kell azonban tenni, hogy a Bajnai kormány válságkezelő intézkedéseinek hatására Magyarország nemzetközi befektetői megítélése javult valamelyest az elmúlt hetekben, s ennek, valamint a világban javuló befektetői hangulatnak tudható be a minapi eurókötvény-kibocsátás sikere.

Mint emlékezetes, az MNB július végén – kihasználva a tőke- és pénzpiaci uborkaszezont – kereken 100 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. E döntés a nemzetközi pénzügyi világ tetszését is elnyerte, a forint árfolyamára – legalábbis egyelőre – alig gyakorolt hatást. (Az erős forint a devizahitelt nyögőknek kifejezetten kedvez, az exportra termelőknek azonban súlyos csapás.)

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az import még a rendkívül halovány exportnál is jobban visszaesett. Külkereskedelmi mérlegünk így pluszban marad, s a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye éves szinten a GDP 2,2 százalékára csökken.

Az év végéig a tanulmány szerint további kamatvágások valószínűek, december végére az alapkamat a jelenlegi nyolc és félről hét százalék közelébe érhet. Az euró árfolyamának alakulásáról szólva a kutatók megjegyzik, hogy 2009 második felében 270-275 forint körül lesz az európai fizetőeszköz.

További jó hír, hogy az ipari visszaesés tavaszra végre kifulladt, de legalábbis lefékeződött. (A GKI ipari konjunktúraindexe április óta emelkedik.) Ami pedig ennél is fontosabb: legfőbb exportpiacunk, Németország gazdasági kilátásai is egyre kevesebb borúlátásra adnak okot.

Tetszhalott állapotok

Itthon viszont csak nem akar beindulni az ipari növekedés, és az elemzők szerint egyelőre nem is mutatkoznak az élénkülésre utaló jelek. Az építőipar például továbbra is tetszhalott állapotban vegetál. Némi bizakodásra mindössze az adhat okot, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenése májusban már nem gyorsult tovább. (Igaz, júliustól erősödő visszaesést jósol GKI.) Úgy néz ki, hogy a legnagyobb veszteséget ebben az évben az építőanyag-, a bútor-, a műszaki cikk- és az autókereskedések szenvedik el.

A GKI kutatói arra is számítanak, hogy a növekvő munkanélküliség, a csökkenő hitelfelvétel, valamint a növekvő megtakarítási hajlandóság miatt a reálkereseteknél kevesebb elkölthető forint lesz az emberek zsebében.