Nigéria, a véres állam

Nigéria hiába Afrika második legnagyobb gazdasága, helyzete pár hónapja siralmas. Az ország legfőbb bevételi forrása az energiahordozók (legfőképp kőolaj) eladásából származik, amiknek a nyeresége viszont nem jut vissza a néphez - ellentétben a kitermelés negatív környezeti hatásaival. Így több lázadó szervezett hirdetett háborút a külföldi olajcégek ellen, amivel szinte megbénította a termelést: egymás után robbantak a vezetékek és a kutak, aminek hatására a Shell kivonult az országból. Bár az amnesztia-tervezet most működni látszik, a napokban újabb probléma ütötte fel a fejét - ezúttal dél helyett északon.

Dél és Észak helyzete gyökeresen különbözik, legfőképp a vallás tekintetében: míg dél nagy része keresztény, addig észak muszlim - annyira, hogy egyes régiókban a sáriát beépítették a helyi törvények közé. A nagy arányú korrupció és szegénység itt is az indulatok elszabadulásához vezetett, csakhogy északon vallási fanatizmusban öntött testet.

Az oktatás ellen?

A Boko Haram (a nyugati oktatás bűn) nevű, a tálib ideológiához erősen kötődő szekta előző hétfőn intézett támadást öt északi államban több börtön, rendőrőrs, kormányhivatal és templom ellen - lőfegyverekkel és házi készítésű bombákkal felfegyverkezve. A támadás célja az igazgatás megdöntése lett volna - majd végül a sária teljes bevezetése. A hadsereg még aznap kiegyenlítette a veszteségeket, majd az elkövetkező napokban változó eredményességgel folytak az összecsapások: épületek romjait, és halottak százait hagyva maguk mögött.

Szerdán a szektának kedvezett a széljárás: megtámadták az állami rendőrközpontot, a földdel egyenlővé tettek két rendőrőrsöt, felégették a rohamrendőriskolát, valamint egy börtöntámadás során több rabot kiszabadítottak. Csütörtökön viszont jött a hadsereg mindent elsöprő revansa, ami végleg felborította az eddigi „egyensúlyt”: tankok segítségével eltörölték a föld színéről a szekta Maiduguri-i központját (a bent lévőkkel együtt), és több államban felszámolták a helyi sejteket. A lakosságnak viszont ennyi elég volt: mivel a csatározások során közülük is hullottak sokan, így több ezer ember fogta menekülőre.

Az összecsapások során legalább 780 ember maradt holtan, akinek a testét két napon keresztül szállították el az utcákról - a szektatagokat tömegsírba temetik. Bár a sejt vezérét és alvezéreit egytől egyig megölték, még folyik a hajtóvadászat a megmaradt szektatagok után (felreppent a hír, hogy a szekta által preferált hosszú szakállúakra vadásznak a katonák, így mindenki vad borotválkozásba kezdett), az erőteljesebb katonai jelenlét pedig hónapokig fennmaradhat.

A boltok, piacok és bankok azonban hétfőre kinyitottak, és az emberek is kezdenek visszaköltözni lakhelyeikre - sokan épp családtagjuk temetésére érnek vissza. Az viszont pozitív előjel, hogy a többi muszlim szekta elítélte az erőszakos cselekményt.

A kormány kínpadon

Az ügynek koránt sincs vége - ám nem a szekta részéről. Ugyanis a rendőrség elkövetett egy igen banális hibát: miután a katonaság átadta nekik az élve elfogott szektavezért, Mohammed Yusufot, pár órán belül bemutatták az újságíróknak a szitává lőtt testét. A hivatalos jelentés szerint menekülés közben lőtték agyon, azonban az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és maga a test is rácáfol erre - de egyébként se hinné el ezt senki. Annyiból a kivégzés pozitív, hogy ez végleg visszarettenti a Boko Haramot mindenféle akciótól, azonban aláássa Nigéria amúgy is kétes jogállamiságát, és a rendőrség függetlenségét.

Az Amnesty International, a Human Right Watch, és tucatnyi más szervezet az ellenzéki pártokkal együtt követeli egy független nyomozó-testület felállítását, és az eset azonnali kivizsgálását. A nyomás hatalmas, így kormány gyorsan megígérte az ügy felgöngyölítését, azonban arra még nem volt példa arra, hogy a végrehajtó szerveket egy hasonló esetben felelősségre vonják.

A kormány helyzetét az ingatag déli tűzszüneten kívül az is nehezíti, hogy a jelentősebb vélemények szerint nem a vallási ellentétek okozták a konfliktust. Az egyház szerint „a Boko Haram gyökerei a föld és az emberek szegénységéig nyúlnak, akárcsak a többi erőszakos konfliktus”. A Lagosi Állami Egyetem vallási szakának vezetője, professzor Murtalal Muhibbu-Din szerint pedig „a krízis inkább dühből és frusztrációból született, mintsem vallási meggyőződésből”.

Mint kifejtette, a fiatalok nagy része munkanélküli, és annyira utálják a kormányt, hogy szinte bármilyen csoporthoz csatlakoznak, aki ellenük akar fellépni. Ráadásul a támadások listáján több volt a kormányépület, mint a keresztény templom.

Ha ez így van, akkor a nigériai kormánynak gyorsan el kéne gondolkoznia azon, hogy a jelenlegi út, amin járnak nem épp megfelelő - sőt ha folytatják, akkor szinte bármiből emberéletek ezreit követelő konfliktus pattanhat. Mert a végtelenségig egy népet sem lehet kihasználni.