A kifejezést azonban a legtöbb országban a szélsőjobboldali szervezetek tagjai használják, és a szakemberek szerint ez a rasszizmus erősödését vonhatja maga után - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szombaton.

"Senki nem hunyhat szemet afölött, hogy cigánybűnözés létezik. De nem csak bűnözésről beszélünk, gyakran az egyes csoportok viselkedése okoz gondot a községekben vagy a roma telepeken" - jelentette ki a lap szerint Kalinák pénteken egy sajtóbeszélgetésen.

A cigánybűnözés fogalmát nagyon óvatosan kell kezelni - véli Laco Oravec, a Milan Simecka Alapítvány programigazgatója. Attól tart ugyanis, hogy a lakosság ezt az egész roma kisebbségre kivetíti.

"Az ilyen leegyszerűsítés nem szolgálja a többség és a kisebbség viszonyát, sőt elősegíti az általánosítást, sokan azt mondhatják, hogy minden roma bűnöző, ami nagyon káros lehet" - szögezte le Oravec.

Ugyanakkor úgy véli, hogy nem kell védeni az olyan súlyos bűncselekményt, mint amilyen például (a szlovákiai) Szentmihályfalván történt. "Figyelembe kell venni azt is, hogyan élik meg ezt a helyi lakosok, akik napi szinten szembesülnek a bűnözéssel" - mondta a szakember.

A szlovák kormány erő alkalmazásával szeretne javítani a roma telepek környékének biztonságán, Kalinák szerint 300 emberrel bővítik a rendőrség állományát. A belügyminiszter megerősítené a járőröket azokban a körzetekben, ahol nagyobb roma közösségek élnek és gyakoriak a konfliktusok.

Robert Fico kormányfő szerint is sok a roma bűnöző. "Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a romák lelkén szárad a bűnesetek nagy része, ha számukat és a lakossághoz viszonyított arányukat nézzük. Elég kinyitni az ajtót egy börtönben.

Már maga az elítéltek hovatartozása is megmutatja, hogy Szlovákia számára ez komoly probléma" - fogalmazott a miniszterelnök az Új Szó szerint. A nemzetiség Szlovákiában is "vállalás" kérdése, nem tudni tehát, hogy a kormányfő honnan tudja, az elítéltek mely kisebbséghez tartoznak - jegyezte meg az Új Szó.