Incredible India

India gazdasága a válság ellenére is növekszik, ám az egy főre jutó GDP csökkenést mutat - ekképp érthető, hogy az ország vezetősége mindent megtesz azért, hogy az eddigi tényleges növekedést visszaállítsa. Okkal siet, ugyanis a polgári réteg egyre inkább elszaporodóban van a világ lakosságának egyhatodát kitevő Indiában: a tömegkommunikációs eszközök és az internet sehol máshol nem bővül ekkora mértékben, és nyugati fogyasztási cikkek iránt is jelentősen megnőtt a kereslet.

A nyugatiasodással viszont terjednek az ottani szokások is: az amerikai átlagnál négyszer kisebb egy főre jutó alkoholfogyasztás például megugróban van, méghozzá nagyjából évi 7,5 százalékkal. Ezt az európai nagy márkák is kihasználják, és elkezdték felvásárolni a helyi sörfőzőket, ráadásul a lakosság tehetősebb része is egyre szívesebben fogyaszt külföldi, minőségi árút.

Veszélyben a vízkészlet

Talán azért is fogyasztanak az indiaiak egyre több sört, mert vízből évről-évre kevesebb van(bár a sőrfőzéshez rengeteg víz kell, tehát a legnagyobb vízfogyasztók egyike éppen ez az iparág). A NASA két műholdja és az indiai kormány vizsgálatai ugyanis egybevágtak, és bebizonyosodott: évente átlag négy centiméterrel csökken India talajvízszintje. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas ország évtizedeken belül drasztikusan kiszáradhat. Az adatok szerint a csapadék nagyjából ugyanannyi, mint évtizedekkel ezelőtt, így az egyre növekvő vízhasználat lehet a gond - amiben viszont a mezőgazdaság a ludas. Pontosabban az óriási vízigényű rizstermesztés, aminek vízigényét főként folyókból és kutakból szerzik - vagyis a talajvizet csökkentik.

A NASA mérései szerint az elmúlt hat évben 109 köbkilométernyi víz tűnt el Északnyugat-Indiából, ami nagyjából hatvan Balatonnak, vagy a Duna 200 napi vízhozamának felel meg. Ez ráadásul dr. Raj Gupta, a Science szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint exponenciálisan gyorsulva romlik tovább a közeljövőben, ami ellen csak kisebb vízigényű növények (pl. kukorica) rizs helyetti telepítésével lehetne védekezni - ám ez a rizs kulturális értéke miatt igen nehéz feladat.

Vandana Shiva indiai környezetvédő, Navdanya-szervezet megalapítója ( akik eddig több mint félmillió farmert oktattak környezetbarát földművelésre) szerint a vegyszeres, vagy más néven ipari mezőgazdaságnak óriási a vízigénye, amit manapság az ország nem engedhet meg magának. Megoldás szerinte a biológiailag változatos mezőgazdaság, vagy más néven organikus gazdálkodás kialakítása, mely biodiverzitása során több termést, kevesebb klímaproblémát okozó gázt és több munkahelyet lenne képes produkálni.

India zöld

A zöldebb környezet amúgy is az India polgárok szívügye. A világ hét egyik legnagyobb országában végzett felmérés szerint az indiai polgárok közül mondták a legtöbben (78%), hogy 2010-ben növelni fogja az általa környezetbarátnak tekintett termékre fordított kiadásait, még akkor is, ha az drágább a normálisnál. Ráadásul a brazilokon kívül csak ők vélekedtek úgy, hogy fontosabb a környezetvédelem, mint a gazdasági fejlődés.

Ez utóbbit azonban mintha a kormány elfelejtené: például feszültséget szült Amerikával szemben India azon kijelentése, hogy idén már nem hajlandó jobban visszafogni a károsanyag-kibocsájtását, mivel az a gazdaságra ütne vissza. Igaz, a politikusok sincsenek mindig tisztában a tényekkel: egy Greenpeace-felmérés szerint, bár majd minden Indiai politikus tisztában van az üvegházhatás következményeivel, de azzal, hogy a jelenséget mi okozza, alig valaki. Miután a szervezet szembesítette őket, hogy a széntüzelésű erőművek az egyik legnagyobb okozói a folyamatnak, akkor az egyik, növekvő energiaigény miatt tervezett erőművet meg is torpedózták.

Indiának tehát a lakosság akaratát tekintve van esélye kilábalnia a jelenleg nem túl bizalomgerjesztő helyzetéből - már ha a politikai elit nem áldoz fel mindent a gazdasági növekedés oltárán, és a hogyanokon kívül a miértekkel is szembesül.