Grúzia kilépett a FÁK-ból

Az egykori Szovjetunió volt köztársaságait a balti államok kivételével tömörítő szervezetből való kilépését Grúzia közvetlenül az ötnapos háború után jelentette be, s mostanra fejeződött be a hivatalos eljárás. Mindkét fél hangsúlyozta azonban, hogy Tbiliszi továbbra is kötelezőnek tekint magára nézve több mint 70, a FÁK keretében létrejött szerződést, így többek között a vízummentes utazásról és a szabad kereskedelemről szóló egyezményeket.

Tbilisziben azt is hangsúlyozták, hogy Grúzia továbbra is kész kétoldalú megállapodásokat kötni a FÁK tagállamaival a kölcsönös érdekek és a területi épség elveinek tiszteletben tartása alapján.

Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség orosz külügyminisztériumi forrásokat idézett, akik szerint a szervezetből való távozás negatív következményekkel jár majd a grúz nép, az egyszerű állampolgárok számára. A nyilatkozó azonban úgy vélte: a fejleményt nem szükséges dramatizálni, hiszen minden szuverén államnak, így Grúziának is jogában áll eldönteni, mely nemzetközi szervezethez kíván, vagy nem kíván tartozni.

Tbiliszi 2006-ban már kilépett a FÁK védelmi minisztereinek tanácsából, mivel Miheil Szaakasvili államfővé választásától kezdődően a NATO-csatlakozásra törekszik.

A Független Államok Közösségének 1991. december 21-i megalakulása az orosz vezetők szerint lehetővé tette, hogy a volt Szovjetunió tagállamai "civilizáltan váljanak szét". Megalakulása óta a tagországok számos - az integrációt és az együttműködést célzó - gazdasági, katonai és külpolitikai egyezményt írtak alá, s létrehozták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét.