Konferencia a nyelvhasználatról

Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem docense arról szólt, hogy a nyelv jogi szabályozásának oka lehet az állam és polgára közötti kommunikáció biztosítása, a hatalomgyakorlás és a vezető szerep biztosítása, az identitás kifejezése és megőrzése, valamint a sokszínűség megőrzése. A jogi szabályozás intenzitása, eszköz- és szankciórendszere a szerint változik, hogy melyik ok készteti a jogalkotót a jogszabály kibocsátására.

Kiemelte, a jog önmagában alkalmatlan arra, hogy minden élethelyzetet - a nyelvhasználatot is - teljes spektrumban szabályozzon, főként, ha a szabályozás természetesen kialakult körülményekkel ellentétes magatartásra kívánja kötelezni.
A nyelvhasználat szabályozása legtöbbször az uralkodó politikai többség döntése, a cél minden esetben egy adott nyelv védelme, amely kétirányú lehet: egyrészről az állammal szembeni védelem a nyelvhasználat szabad megválasztásának joga érdekében, másrészről az állam általi védelem egy adott nyelv fennmaradása, megóvása érdekében - mutatott rá Szalayné Sándor Erzsébet.

Kontra Miklós, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta: a nyelvi genocídiumot úgy definiálják, mint annak a megtiltását, hogy a csoport a mindennapi érintkezésben vagy az iskolában nyelvét használhassa, illetve a könyvnyomtatás, a kiadványterjesztés a csoport nyelvén történjék.

Az ENSZ definíciója értelmében vett nyelvi genocídium világszerte gyakorlat - tette hozzá Kontra Miklós, aki a példák között említette a pusztaottlakai román iskola bezárását.
Szabómihály Gizella A nyelv szimbolikus funkciója a szlovák nyelvtörvényben címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az 1995-ben elfogadott államnyelvtörvény a szlovák alkotmányban megfogalmazott államjogi felfogáshoz igazodik, amely szerint Szlovákia a szlovákok nemzeti állama. E törvényi szabályozás során nem a nyelv kommunikatív, hanem szimbolikus funkciója a meghatározó. A jogalkotó a kommunikációs helyzettől függetlenül egyetlen kódot, a szlovák nyelvet emeli ki mint elődlegesen és kötelezendően alkalmazandót - mondta.

Szarka László, a Selye János Egyetem Tanárképző karának dékánja a dél-szlovákiai nyelvhasználati viszonyokról szóló előadásában beszélt arról, a szlovák államnyelvvel szemben jóval alacsonyabb presztizsű, egyenlőtlen helyzetű kisebbségi nyelvként írható le a szlovákiai magyar nyelv. A kétnyelvűségben hátrányosan megkülönböztetett a magyar nyelv, egyirányú, egyoldalú kétnyelvűség működik. Szerint a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítéshez hiányoznak a hivatalos intézmények, példaként említette, hogy nincs elismert magyar nyelvű fordítóiroda Szlovákiában.

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese arról beszélt, hogy Ukrajnában a nyelvhasználat jogi szabályozását az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai mellett a nemzetállam építésének folyamata szabja meg. Mint mondta, ezzel a kettőséggel magyarázható, hogy miközben Ukrajna megpróbálja saját jogrendjébe integrálni a nemzetközi kisebbségvédelmi normákat, éppen ezekre való hivatkozással szűkíti a kisebbségi nyelvek használati körét és biztosít egyre nagyobb teret a hivatalon nyelvként definiált ukrán nyelvnek.

Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem docense előadásában rámutatott: Románia a nyelvi dominancia felől a nyelvi demokrácia felé mozdult el. Konszenzuskereső nyelvpolitikai megoldásokat foganasítottak - mondta.

Korhecz Tamás alkotmányjogász elmondta, Szerbia azon többnemzetiségű országok sorába tartozik, amelyek a hivatalos nyelvhasználatot a hatósági funkcióira korlátozzák. Szerbia jogszabályai aránylag széles körben elismerik a kisebbségek nyelvének használatát, de nem az egyenrangúság szintjéig - tette hozzá.

Szoták Szilvia, a burgenlandi Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke szerint Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában a jogi szabályozást illetően jó a helyzet, a nyelvhasználatot szabályozó törvénykezések akár példaértékűek is lehetnének.
A konferencián többek közt részt vesz Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kóka János, az SZDSZ elnöke, Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke, Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke.

Sólyom László köztársasági elnök a tanácskozás kezdetén reményét fejezte ki, hogy a konferencia nagy segítségére lesz a magyar államnak abban, hogy mindenhol képviselhesse azt az alapvető igényt, ami a korlátlan nyelvhasználatot jelenti.
Pálinkás József, az MTA elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: "szeretnénk, ha a konferencia hozzájárulna ahhoz, hogy a szlovákiai államnyelvtörvényről alapos szakmai vita folyjék, hiszen csak így érhető el, hogy módosítsák a jogszabályt, azaz jelenlegi formájában ne lépjen hatályba".

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él.

Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, azt akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.