Sólyom: Magyar nyelv nélkül nincs magyarság

Az államfő a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) megrendezett "Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében" című konferencián reményét fejezte ki, hogy ez a konferencia nagy segítségére lesz a magyar államnak abban, hogy mindenhol képviselhesse azt az alapvető igényt, ami a korlátlan nyelvhasználatot jelenti.

Hozzátette: a magyarság megmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv teljes használata mindenhol.

Kiemelte: a magyar állam feladata a határon túli nemzetrészek jogos igényének segítése, hogy a szomszédos államok tegyék a magyar nyelvet regionális hivatalos nyelvvé.

Sólyom László úgy fogalmazott: a XIX. századi magyar politika nem tudta megoldani az állam és nemzet viszonyának kérdését és "ezért nagyon drágán megfizettünk".

A XIX. század európai uralkodó eszméje volt az etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamoknak a megteremtése, de ezt Európa nagyon kevés államában lehetett létrehozni - mutatott rá.

Hozzátette: képtelenség tiszta nemzetállamot létrehozni Közép-Európában, és különösképpen a Kárpát-medencében.

Tudatában kell lenni annak, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai soha nem estek egybe - jelentette ki.

Az államfő közölte: ezt a konferenciát nemcsak a magyar nyelv ügyében rendezték meg, hanem minden olyan nyelv ügyében, melyet Szlovákiában használnak.

Sólyom László szólt a kulturális nemzet fogalmáról, mely, mint mondta, különbözik a nemzetállam fogalmától. A kulturális nemzet a "közös akarat arra, hogy a történelmi örökségünket együtt folytassuk - mondta.

A magyar államnak kötelessége van azokkal a nemzetrészekkel szemben, amelyek éppen a határain kívül vannak - jelentette ki a köztársasági elnök.

Kiemelte azt is: az MTA felelősséget visel az egész magyar tudományosság iránt.

Pálinkás József, az MTA elnöke megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a konferenciát azért rendezték meg, mert a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa június 30-án új törvényt fogadott el, mellyel módosította a szlovák nyelv, mint államnyelv használatával kapcsolatos korábbi szabályozást.

Mint mondta, a törvénymódosítás nemcsak más nyelvek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvének használatát korlátozza, hanem a hivatalostól eltérő szlovák nyelvváltozatok használatát is, és a törvényt megsértőket pénzbírsággal bünteti.

Hozzátette: e korlátozásokat a tudomány képviselői mind nyelvészeti, mind pedig emberi jogi szempontból aggályosnak találják.

Kiemelte azonban: az MTA-nak nincs eszköze arra, hogy megakadályozza az államnyelvtörvény életbe léptetését, és nem is akarja átvállalni a politikusok szerepét, felelősségét. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy felhívják a világ tudományos közvéleményének figyelmét arra, milyen elfogadhatatlan elemeket tartalmaz a szlovák államnyelvtörvény.

"Azt szeretném, ha nyugodt és szakszerű párbeszéddel, tudományos érvekkel segíteni tudnánk a politikai erőknek a szlovák államnyelvtörvény visszavonását célzó törekvéseket" - jelentette ki az MTA elnöke.

Pálinkás József felhívta a figyelmet arra: nem a nyelv szabad, hanem az az ember, aki használja. Ahol a nyelv használatát korlátozzák, ott az ember szabadságát veszélyeztetik - tette hozzá.

A konferencián többek közt részt vesz Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kóka János, az SZDSZ elnöke, Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke, valamint Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke is.