Fütyülünk az EU-ra

Amíg Magyarország és Szlovákia csak pályázott az EU-ba, az uniónak sokkal erősebb volt a meggyőző ereje, de mióta taggá váltak, Brüsszelnek sokkal nehezebb bármit is előírnia számukra, hiszen magán az unión belül is nagyon eltérő és vitatott a kisebbségekkel való bánásmód - vélekedett a L'Express című párizsi hetilapban Antonela Capelle-Pogacea, a Nemzetközi Tanulmányok és Kutatások Központja (CERI) nevű francia intézmény kutatója. azzal kapcsolatban, hogy a szlovák fél kifogásolta Sólyom László köztársasági elnök látogatásának időzítését, Capelle-Pogacea úgy vélekedett: a szlovákok találhattak volna más érvet.

Az 1968. augusztus 21-i katonai bevonulásra való utalás arra szolgált, hogy megindokolják a Sólyom-látogatás megtiltását. Ugyanakkor "a magyar hatóságok kevés empátiát mutattak a szlovákok nemzeti érzékenysége és történelmi emlékei iránt" - tette hozzá.

Antonela Capelle-Pogacea szélsőjobboldalinak nevezte a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS), és elmondta, hogy vezetője, Jan Slota "nagyon radikális" hangon beszél Magyarországról. E pártot Robert Fico miniszterelnök, akinek a pártja társult tagja az Európai Szocialisták Pártjának, 2006-ban meghívta a kormányba. Slota pártja képes befolyásolni a kormánynak a kisebbségekkel szembeni politikáját - emlékeztetett a francia politikakutató.

A szakértő úgy véli, hogy a gazdasági válság a fő oka a nacionalizmus erősödésének Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőjobb - ellentétben Szlovákiával - Magyarországon ugyan nincs kormányon, de a legutóbbi európai parlamenti választáson nagyon jó eredményt ért el. Szerinte ez - a csaknem nyolc éve kormányon levő szocialisták és liberálisok kimerültsége mellett - a válságnak, főképp a munkanélküliség növekedésének tudható be. Capelle-Pogacea úgy látja, hogy kedvez a nacionalista témák legitimálásának Orbán Viktor volt miniszterelnök hangvétele is. A jobboldali ellenzék vezetője szerinte belpolitikai célokból használja eszközként a magyar kisebbségek ügyét.