Amikor majd piros hó esik

"Egyszer, a nyugati aluljáróban lévő sétám során két kamaszt láttam a földön ülve gitározni, amely tevékenységgel a hangszertartóban lévő aprók összegét szerették volna gyarapítani. A gitártok előtt apró felirat hevert: négyes metróra gyűjtünk."

E sorok írójával megesett jelenség sajnos teljességgel jellemző a magyar közéletre: a négyes metró építése annyiszor csúszott, drágult és állt már le, hogy fogalma gazdasági szatíraként forog közszájon. Egyes körökben a „majd ha piros hó esik” mondást a „majd ha a négyes metró oda visz” váltotta fel, ráadásul a magyar panaszkórus „himnuszába” is bekerült Budapest negyedik földalatti kukacjárata.

Ebből a megvilágításból nézve már alig üti meg az ingerküszöböt az a hír, hogy a négyes metró újabb 56 (!) milliárd forinttal drágább lesz - legalábbis Magyarország számára. Ugyanis az Európai Unió ennyivel kevesebb támogatást - „mindössze” 181 milliárdot - szán a négyes metró első, tíz megállós, 350 milliárdos szakaszára.

A vártnál mintegy 30 százalékkal kevesebb támogatás oka az, hogy az 54 beruházási eljárás közül az Európia Bizottság 11-et minősített szabálytalannak. Pontosabban, a még nem EU-tag Magyarország idején kötött szerződések az akkori magyar jogszabályoknak tökéletesen megfeleltek, ám az EU-nak nem.

Ennek az összegnek a körülbelül 20 százalékát a fővárosnak, 80 százalékát pedig az államnak kell állnia - mint ahogy az alap-önrész esetében is ez a felosztás. Csakhogy a főváros így is 160 milliárdos adósságot halmozott fel, és nem valószínű, hogy ezt az 11,2 milliárdos plusz összeget betervezték volna a költségvetésbe. Az államháztartási hiány 3,8 százalékos kőbe vésése mellett pedig így is rengeteg dologról le kellett mondani, így a hirtelen jött 44,8 milliárdnyi kiadás újabb vitákat válthat ki az országgyűlésben.

Vigyorogj, mert legalább kaptunk valamit

A legfurcsább az egész dologban az, hogy ennek minden érintett úgy örül, mint majom a farkának. Nem tudni, hogy ebből a 181 milliárdból mennyi jut majd a Strabagnak, de Demszky Gábor főpolgármester reakciója alapján nem kevés. Ő ugyanis azt találta mondani, hogy rendkívül fontos az, hogy a főváros megkap 180 milliárd forint uniós támogatást, hisz ez egy évtizedes munka eredménye. Majd hozzátette, „az unió vissza nem térítendő támogatást nyújt, tehát nagyobbrészt nem a magyar adófizetők pénzéből épül a metró”.

Klados Gusztáv, a DBR Metro projektigazgatója pedig arról magyarázott, ez így is az ingyen sörrel egyenértékű örömhír, mivel „arra igen kevés példa van, hogy egy már futó projektet támogat az unió”. Az meg közös álláspont, hogy a kimaradt összeget a fennmaradó két szakaszra megkapják majd bónuszként. Bár egy ilyen eset már történt, de ez korántsem átlagos eljárás - főleg nem válság idején.

A további két szakasz EU-s támogatásáról egyébként még nincs döntés, ez a következő, 2014-ben induló programozási időszakba fog átnyúlni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyébként nyitott ezek támogatásában, amennyiben megfelelő feltételeket tudnak teremteni hozzá a kivitelezők (ígéret érkezett arra, hogy a további szakaszoknál minden rendben lesz). Ez azonban továbbra sem válasz arra kérdésre, hogy miből fogják pótolni a most kiesett milliárdokat. Mert amíg az első szakasz nincs kész, addig nehezen kunyizhatnánk pénzt a másodikra.

Megkérdeztük

Bár eddig csak a Gazdasági Minisztérium közölt annyit, hogy a kiesés nem veszélyezteti az elképzelést, és a kormány továbbra is elkötelezett a támogatásban, valamint„egyelőre - ha másként nem - akkor szerényebb körülmények között kell folytatni a metróberuházást”. Bár az egyeztetések még folynak, de ebben még mindig nincs semmilyen információ arról, hogy miből akarnák fedezni a költségeket, így a HírExtra úgy döntött rákérdez.

A fővárosnál vagy szövegértési nehézségek támadtak, vagy simán nem volt képük azt válaszolni, hogy fogalmuk sincs. Ugyanis kérdésünkre - amely afelől érdeklődött, hogy a feltehetőleg extra-költségként fellépő 11,2 milliárdot honnan kívánják előteremteni - igen érdekes válasz érkezett. Pontosabban elküldtek egy korábbi sajtóanyagot - amelyben nem volt válasz a kérdésre -, a hozzá fűzött szövegben pedig az szerepelt, hogy „a most meg nem ítélt összeget a főváros és az állam a metrótörvényben rögzítettek szerint finanszírozza.”

Csakhogy a „törvényben” mindössze annyi van, hogy a főváros kötelezettséget vállal 2002-es áron, ÁFA-nélkül mintegy 55 milliárd forintnyi támogatásra a négyes metró első szakaszában. De hogy azt a pénzt honnan teremtik elő, rejtély. Ahogy az is, hogy ebben az 55 milliárdban benne van-e a mostani 11,2 milliárd - és ha igen, akkor a teljes összeget félretették-e?

Emelkedik a hiány

A Pénzügyminisztérium - mivel a Gazdasági Minisztérium szerint ők az illetékesek - válasza hasonló a fővároséhoz: "Az EU döntése egyfelől érinti a 2007, 2008-as éveket, mivel ezen években történtek kifizetések, így ezen évek hiánya visszamenőleg emelkedni fog(eredményszemléletben). Másfelől érinti az idei évet is, melyet az idénre már beterveztünk, 2010-re és 2011-re pedig most tervezzük."

Tehát nyugi, bár szar a helyzet, de az idénre már beterveztük és jövőre is meglesz. De hogy miből - amely a feltett kérdés lényege is volt - örök homályba vész.