Letiltott segélyprogramok

A döntést bejelentő washingtoni külügyminisztérium arról azonban nem nyilatkozott, hogy katonai puccsnak tekinti-e a június 28-án Hondurasban történt eseményeket. A külügyi tárca azzal egy időben tett bejelentést, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter megbeszélést folytatott az elűzött hondurasi elnökkel Washingtonban. Ian Kelly szóvivő nem közölte, hogy mekkora összegű segélyek megvonásáról döntöttek, de egy korábbi közlés szerint a szegény közép-amerikai állam több mint 200 millió dollártól esik el.

A szóvivő elmondta: a döntést a külügyminiszter hozta meg, összhangban az amerikai törvényekkel és mert a hatalmat gyakorló rezsim nem képes helyreállítani az országban a demokratikus, alkotmányos rendet. (Egy amerikai törvény szerint nem kaphat segélyt "olyan ország kormánya, amelynek törvényesen megválasztott kormányfőjét katonai puccsal vagy rendelettel eltávolítják".)

A száműzetésbe kényszerített Manuel Zelaya hondurasi elnök már július elején is találkozott Washingtonban az amerikai külügyminiszterrel, aki akkor azt tanácsolta neki, ne kísérelje meg újra kierőszakolni hazatérését.

Ian Kelly szóvivő közölte: csak a demokratikus, alkotmányos kormányzás helyreállítása után lehet szó az amerikai segélyek felújításáról, és Washington a jelenlegi körülmények között nem tudja majd elfogadni a novemberben rendezendő választások eredményét. Az amerikai külügyminisztérium azt is közölte, hogy megvonja egy sor olyan hondurasi tisztviselő amerikai vízumát, aki Roberto Micheletti ideiglenes elnököt támogatja.

Az Egyesült Államok korábban mintegy 20 millió dollárnyi katonai és fejlesztési segélyt függesztett fel, bevonta négy, Micheletti mellett álló tisztviselő vízumát, és a hondurasi amerikai nagykövetség leállította a vízumkiadást.