Szkínhed ül a közgyűlésben?

A sajtótájékoztatón Pál György arra mutatott rá, hogy Sneider Tamás, a Jobbik önkormányzati képviselője, a párt Heves megyei elnöke, a korai kilencvenes évek szkinhedmozgalmának vezetője volt, s akkor a "Roy" mozgalmi néven ismerték.
Ez azt bizonyítja, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda nem egy új fejezet a magyar szélsőjobboldal történetében. Nem a semmiből jöttek, elődeik pedig nem tűntek el a semmiben - fogalmazott a politikus.

A frakcióvezető ennek kapcsán idézett egy egy 1992. január 3-án kelt vádiratból, amely az ÉS című hetilap augusztus 28-án megjelent számában látott napvilágot, és egy cigány ember bántalmazását írja le.

"Az üldözés során Farkas Bélát a Sneider Tamás (I. rendű vádlott) vezette csoport utolérte, majd Farkas Bélát Sneider Tamás leütötte. Amikor a sértett földre került, az I. rendű vádlott és a társaságában levő személyek Farkas Bélát kézzel, botokkal és kábeldarabokkal ütlegelni kezdték, majd a földön fekvő sértettet összerugdosták" - hangzott az idézet.

Az egykor történteket bemutatva azt mondta: azok a szélsőjobboldali megnyilvánulások, amelyek a kilencvenes évek második felére eltűntek a hevesi megyeszékhelyről, ma újra gyakoriak.

Példaként említette, hogy szkinhedek a városban szétverték egy brazil együttes koncertjét, vagy magukat nemzetinek mondó együttesek koncertje után szinte újjá kellett építeni a város legnagyobb közparkját, az Érsek-kertet.

Gárdisták megzavarták az Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE) augusztus 19-i ünnepi rendezvényét is, miközben Habis László, akit az ELE jelölt a tisztségre, a közgyűlésben elfogadja a jobbikos képviselő támogatását - folytatta a szélsőségesekhez köthető rendzavarások felsorolását a szocialista politikus.

Mindennek kapcsán Pál György feltette a kérdést, hogy meddig tart még a politikai gyávaság.

"Meddig tart a szavazatokért való elvtelen alkuk sora? Vajon azok a képviselők, akik hivatalosan is a Jobbik támogatásával kerültek a közgyűlésbe, vagy informális politikai alkuk alapján kapták meg a Jobbik támogatását, ma is vállalják-e az ideológiai és politikai közösséget velük?" - sorolta további kérdéseit.

Végül emlékeztetett arra, hogy egyéni képviselői indítvány alapján a közgyűlésnek kétszer is alkalma lett volna elutasítania a szélsőségeket, konkrétan a Magyar Gárdát. Egyszer napirendre sem került a javaslat, egyszer pedig nem szavaztatott róla a polgármester - mondta.

Habis László az elhangzottakra reagálva az MTI-nek hangsúlyozta: az a benyomása, hogy az MSZP-nek fontosabb a hatalom megszerzése, mint a város jó hírnevének ápolása.

Az egri képviselőtestületben 9 fideszes, 3 lokálpatrióta és egy-egy jobbikos, illetve MDF-es képviselő alkotja a többséget. Velük szemben 8 szocialista és 3 szabad demokrata képviselő politizál, illetve egy független városatya is helyet foglal a közgyűlésben.

A fideszes városatyák a valasztas.hu adatai szerint, a Fidesz, a KDNP, a Vállalkozók Pártja és a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltjeként kerültek a testületbe. Sneider Tamást az Összefogás Egy JOBB Egerért elnevezésű formáció jelölte.

A Wikipedia internetes lexikon szócikke szerint a skinhead (szkinhed) - magyarul bőrfejű - egy társadalmi szubkultúra tagja, akit gyökerei a munkásosztályhoz, a szegényebb néprétegekhez kapcsolnak. A skinheadek az 50-es, 60-as évek két fő szubkultúrájából alakultak ki. Ez a két szubkultúra a "mod" és a "rudeboy" volt. Mint írják, a bőrfejűek politikai nézetei széles skálán mozognak a szélsőjobboldali neonáciktól egészen a szélsőbaloldali anarchistákig. Az első nem rasszista szervezet 1986-ban alakult az USA-ban, terjesztve azt, hogy az első skinheadek nem voltak rasszisták.

Őket nevezzük SHARP-oknak (Skinheads Against Racial Prejudice: Skinheadek a rasszista előítéletek ellen). Vannak köztük apolitikusak is, akik a bőrfejűséget nem kapcsolják politikai ideológiához. A későbbiekben a rasszista bőrfejűeket a SHARP-ok boneheadeknek (csontfejűeknek) nevezték el, mivel szerintük az igazi skinheadek nem rasszisták.