Még meg lehet menteni

Palatiz Péter elmondta: a MME már több éve elkötelezett kékvércsevédelmi tevékenységet folytat, ezért a BirdLife International nemzetközi madárvédő szervezet a magyar egyesületet kérte fel, hogy készítse el az európai fajmegőrzési tervet. Az egyesület ennek alapján kérdőívek segítségével gyűjt adatokat a vércsék európai költőterületeiről és vonulási útvonaláról és rendez konferenciát.

A költöző és ragadozó madár az új tagálmok csatlakozásával gyakorlatilag "belépett az Európai Unióba", hiszen a térségben leginkább Magyarországon, Romániában és Bulgáriában található meg az élőhelye. Ugyanakkor nagyon jelentős populáció él még Ukrajnában, de a pusztás területek lakóját egészen Mongóliáig meg lehet találni.

A kék vércse az unióban ugyan már védettséget élvez, ám fennmaradását még mindig veszélyezteti az emberi tevékenység. Korábban például Magyarországon a vetési varjak irtása miatt csökkent erőtelesen az állományuk, mert a vércse a varjak fészkében költ. A varjak irtása miatt értelemszerűen csökkent a fészkelőhelyek, így a vércsék száma is. A madarat veszélyezteti a mezőgazdasági vegyszerezés is, hiszen apró bogarakkal és rovarokkal táplálkozik, és emiatt könnyen felszaporodhatnak szervezetében a káros anyagok. De sok madár a villamos-távvezetékeken pusztul el, ezért a MME az elmúlt években már 400 kilométer hosszúságú távvezetéken látta el az oszlopokat műanyag papuccsal, így akadályozva meg az áramütés veszélyét.

Fenyegeti a madár fennmaradását a rossz tradíció is, mert például Máltán is tilos a vadászata, mégis tavasszal, amikor Afrikából visszafelé repülnek a madarak, még mindig sokan lelövik a kék vércsét.

A nemzetközi konferencián rövid és hosszú távú programokat és ajánlásokat is elfogadnak, mert például Ukrajnában, ahol a legnagyobb populáció él, nem is védi törvény a kék vércsét.

Palatiz Péter bízik abban, hogy megállíthatóvá válik a kékvércse-populáció csökkenése a Szarvason összegyűjtött adatokból véglegesítésre kerülő európai fajmegőrzési terv alapján.