Immár bizonyos, hogy komoly gondok vannak a Székely Tamás egészségügyi miniszter által áprilisban bevezetett új egészségügyi finanszírozással. A „Székely-szisztéma” lényege, hogy az egészségügyi intézmények csupán a teljesítményük (vizsgálat- és ellátás mennyiségük) 70 százaléka után kapnak fix költségtérítést az OEP-től, míg az e feletti 30 százalékot úgynevezett „lebegő” pontértéken számítja a pénztár. (Attól lebegő, hogy mindenkori értéke az OEP-nek jelentett ellátásszám függvényében változik.)

A szakma már nyár végén  jelezte az egészségügyi kormányzatnak, hogy a megnövekedett ellátásszám miatt a 70 százalék feletti teljesítmény egységnyi ellenértéke annyira lecsökkent, hogy egyes kórházak súlyos hiányokat halmoztak fel. Az ellenzék persze azonnal lecsapta a magasra dobott labdát. Fideszes politikusok álltak a nyilvánosság elé, s a jelenlegi rendszert ostorozva többek között arról beszéltek, minél nagyobb a terhelés a kórházakon, annál kevesebb pénzt kapnak, ezért a mostani zavaros módi helyett egy kiszámíthatóbb, ún. bázisfinanszírozást kell állítani.

A kormány képviselői azonnal cáfolták az ellenzéki nyilatkozatokat. Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának szocialista elnöke a HírExtrának arról beszélt, hogy az az állítás, mi szerint minél nagyobb a terhelés egy kórházon, annál kevesebb pénz üti a markát, egyáltalán nem igaz. „Csúsztatásról van szó” – jelentette ki az MSZP szakpolitikusa. Állítása szerint a kórházak a jelentett teljesítményük 70 százalékára a korábbihoz képest emelt összeget kapnak április óta. Igaz, elismerte, hogy az év első félévében többet használtak fel a kórházak abból a bizonyos 30 százalékos mozgótőkéből, mint arra a minisztériumban számítottak.

Nem csalás, számítás

A vita e hét keddjén érte el a tetőfokát. Éger István, az erősen Fidesz-közelinek tartott Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke közbotránynak nevezte, hogy a 70 százalék feletti teljesítményért a szakorvosi vizsgálat pont/forint értéke immár 0,9 fillérre zsugorodott, ami számításai szerint azt jelenti, hogy egy komplett vizsgálat ára szeptemberben „éppen elérte a 7 forintot”

A MOK elnökének nyilatkozatára az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) három órán belül (!) sajtóközleményben reagált. A tárca légből kapottnak nevezte Éger állítását, s finoman bár, de lehazugozta az orvosi kamara elnökét: „közbotrány az, ha valaki felelős szakemberként nem mond igazat”. Az EÜM szerint a szeptemberi OEP adatok alapján egy vizsgálat átlagos értéke 828,36 forint.

Érdekes, Éger István szintén a szeptemberi OEP-adatokra hivatkozik, mikor arról kérdezzük, hogy jött ki neki ez 0,9, illetve az egy vizsgálatra vonatkoztatott 7 forintos OEP-költségtérítés. Azt mondja, az adatot az Egészségbiztosító hivatalos szeptemberi közzétételéből származtatja.

Mivel pedig egyetlen szakorvosi vizsgálat alapdíja 750 pont, ez 0,9 fillérrel szorozva azt jelenti, hogy 7 forintot és még fél fillért ér egy orvosi vizsgálat – avat be logikájába Éger. Közönséges matematikai bűvészkedésnek nevezi az egészségügyi kormányzat azon számítását, amellyel egy vizsgálat átlagos értékét 828,36 forintban állapítja meg. Közismert – mondja –, hogy a vizsgálatok 70 százalékát 1 forint 60 fillérrel fizeti az OEP. Ha ezt az 1,60-at megszorozzuk 750-el, kereken 1200 forintot kapunk – fejtegeti.

Ha a 70 százaléknyi 1200 forintot meg a 30 százaléknyi 7-et átlagoljuk, akkor valóban 830 körüli összeget kapunk. Na de kérem, ha én ellátok egy nap egy szakrendelésen száz beteget, akkor hetven beteg vizsgálatát az OEP 1200 forinttal téríti, a fennmaradó 30 után viszont gyakorlatilag semmit nem fizet – mondja.