Ki az a Katona Béla?
Katona Béla szocialista politikus lett Szili Katalin helyett az Országgyűlés új házelnöke. De ki ez az ember és kik voltak a székben az elődei? A HírExtra összeállítása az elnökválasztás kapcsán.
2009. szeptember 14. hétfő 17:59 - Pénzes Dávid
Szabad György
A Magyar Köztársaság első demokratikusan választott Országgyűlésének 1990-ben Szabad György lett az elnöke. A rendkívül szigorú tanárember az elnöki székben is sokszor úgy viselkedett, mint a katedrán és diákként tekintett a demokráciát tanuló honatyákra és honanyákra. Érdemes felidézni szavait mikor az akkor 27 éves Orbán Viktorra így szólt rá: "Meghallgattam Orbán Viktor szavait és visszautasítom azt a szóhasználatát, hogy az elnök az ülést ismételten szétveri.”
Szabad György jól reprezentálta a rendszerváltás igényét a kommunista diktatúra eltörlésére. A második világháború végén a szovjetek kényszermunkára hurcolták, így a szocialista rendszerrel nagyon hamar szembefordult. Egyike volt azoknak, akik a rendszer koporsójába szöget ütöttek. A rendszerváltás előtti ellenállás egyik nagy alakja, aki az MDF megalapításában is részt vett. Pályafutásának utolsó emlékezetes tette volt, mikor 2006. március 15-én nem fogott kezet a parlamenti kitüntetési ünnepségen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.
Gál Zoltán
Szabad György után egy egészen más múltú ember kerülhetett az elnöki székbe. Gál Zoltán a Kádári-rendszer egyik fenntartója és hű szolgája volt a rendszerváltás előtt. Az egypártrendszer híveként 1964-ben belépett az MSZMP-be és karrierje töretlenül ívelt felfelé: míg meg nem bukott a diktatúra egészen a belügyminiszter-helyettesi rangig juthatott. Ezután átigazolt az MSZP-be, ahol listás helyet kapva ülhetett be az első demokratikus Országgyűlésbe. Négy évre rá pedig az ország egyik legmagasabb tisztségét tölthette be, a Parlament elnöke lett.
Azóta is részt vesz az Országgyűlés munkájában: a Honvédelmi és rendészeti Bizottság alelnöke. Fia, Gál J. Zoltán szintén szocialista képviselő. A volt házelnök a
2010-es választásokon már nem indul.
Áder János
Az Orbán-kormány ideje alatt
Áder János kapta a megtisztelő feladatot, hogy az ország egyik közjogi méltósága lehet. A csornai politikust a közvélemény sótlan, magának való embernek ismerte meg. Az egyik emlékezetes szöveg éppen személye miatt hangozhatott el Kuncze Gábor szájából, mikor Áder humorizálni szeretett volna: "Különleges nap ez a mai és nem csak azért, mert Áder János viccelni próbált" – mondta nagy derültséget okozva a liberális politikus.
Jellegzetes bajsza, szúrós tekintete és számonkérő hangneme miatt nevezték el: a csornai Charles Bronsonnak. A most tavaszi EU-választásokon kijutott az Európa Parlamentbe, így Brüsszelben folytatja pályafutását.
Szili Katalin
A leghosszabb ideig Szili Katalin töltötte be a házelnöki posztot. A Medgyessy-kormány alatt kezdte, majd a Gyurcsány-éra alatt folytatta, végül Bajnai alatt vált meg tőle. Vezetése alatt erősítette az Országgyűlés „munkaparlament” jellegét és annak kormányt ellenőrző funkcióját.
Szili az utóbbi években az MSZP egyik legerősebb belső ellenzéki emberévé nőtte ki magát. Ez különösen Gyurcsány miniszterelnöksége alatt volt szembetűnő, mikor az MSZP egy emberként sorakozott fel szinte mindenben a pártelnök-kormányfő mögé. Számtalanszor bírálta a posztszocialista elitet, mely pártjának a mai napig jó részét kiteszi. Talán ezekért is lehet a mai napig a legnépszerűbb szocialista politikus.
Lemondása a tisztségről alaposan meglepte a pártot. Helyére Katona Bélát jelölték.
Katona Béla
Katona Béla
1962-ben a budapesti József Attila gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1967-ben gépészmérnöki, 1973-ban gazdasági mérnöki, a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen 1984-ben szakközgazdász diplomát és egyetemi doktori címet szerzett. 1967-1984-ig a Budapesti Kőolajipari Gépgyárban dolgozott, 1980-1984-ig a gyár műszaki igazgatóhelyettese. 1996-2001-ig a Vasas Sport Club társadalmi elnöke.
Katona Béla alig egy évig látja majd el az Országgyűlés elnöki tisztét. A hatvanöt éves politikus a következő választáson már nem indul, befejezi az aktív politizálást. Katona sosem volt az MSZP legismertebb képviselői között. Pedig 1990-ben ő volt a párt első budapesti elnöke, sőt két évig a párt alelnöke (1996-98). Szintén nem kapott nagy visszhangot rövid ideig tartó minisztersége sem: kilenc hónapig a polgári titkosszolgálatokat felügyelte.
Még az MSZMP-ben kezdte politikai karrierjét. 1984-ben már a XVIII. kerület bizottságának első titkára. 1990-ben az Ügyrendi Bizottság alelnöke, illetve az idegenforgalmi bizottság tagja. Az utóbbiban 2006-ig tevékenykedett.
Vagyonnyilatkozata szerint nincsen egyetlen ingatlanja, sőt valójában 2007-ben vásárolt Jaguár személygépkocsiján kívül semmi nagy értékű vagyontárgya sem.